150 – 400 riječi (ovisno o godini učenja)

5. razred 150 – 250 riječi

6. razred 250 – 400 riječi

400 – 800 riječi (ovisno o godini učenja)

7. razred 400 – 600 riječi

8. razred 600 – 800 riječi

50 – 90 riječi

(ovisno o vrsti teksta)

5. razred 50 – 70 riječi

6. razred 70 – 80 riječi

7. razred 80 – 90 riječi

90 – 250 riječi

(ovisno o vrsti teksta)

8. razred 90 – 120 riječi

OŠ. MJIK. A. 1. 1.

Učenik verbalno i neverbalno reagira na slušne i vizualne poticaje.

– povezuje izgovorene riječi s odgovarajućim slikovnim karticama ili predmetima

– povezuje izgovorene upute s radnjama

– odgovara na postavljena pitanja (da, ne)

– imenuje predmete i osobe u razredu ili na vizualnim predlošcima

OŠ. MJIK. A. 1. 2.

Učenik glasno čita vrlo kratke, jednostavne i poznate riječi.

OŠ. MJIK. A. 1. 3.

Učenik preslikava kratke riječi i kratke rečenice.

OŠ. MJIK. A. 1. 4.

Učenik ponavlja riječi i vrlo kratke rečenice.

OŠ. MJIK. A. 1. 5.

Učenik sudjeluje u vrlo kratkome razgovoru od nekoliko riječi.

– sudjeluje u jednostavnome i kratkome razgovoru: pozdravlja, predstavlja se itd.

– postavlja jednostavna pitanja te odgovara na njih

– oblikuje i izgovara jednostavne i kratke, uvježbane rečenice

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Preporučene teme: ja i svijet oko mene, obitelj, igre, škola, voće, povrće, životinje, biljke, vremenska prognoza, prehrana, boje, brojevi, dijelovi tijela, razlike među slovima.

Jezične funkcije: pozdravljanje, predstavljanje, čestitanje, imenovanje predmeta, identificiranje predmeta, zamolba, zahvala, pitanje za oprost, brojenje.

Učitelj odabire leksičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika te o njihovoj povezanosti s drugim nastavnim predmetima i međupredmetnim temama.

Učitelj odabire gramatičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika koje se temelje na preporučenim jezičnim funkcijama.

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj poučava jezične sadržaje putem usmene komunikacije te učenjem iz situacijskih igara: geste, mimika, pokreti, igre, pjesme, dramatizacija, crtanje, digitalna i zorna sredstva.

OŠ. MJIK. B. 1. 1.

Učenik verbalno i neverbalno izražava misli, osjećaje i zapažanja nakon slušanja teksta.

– riječima, crtežom ili pokretom izražava misli, osjećaje, zapažanja nakon čitanja/slušanja književnoga teksta

– govori što mu se sviđa i što mu se ne sviđa u tekstu, govori sviđa li mu se tekst

– povezuje s vlastitim iskustvom ono što je čuo u tekstu

– uspoređuje postupke likova s vlastitim postupcima

OŠ. MJIK. B. 1. 2.

Učenik sluša/čita s razumijevanjem vrlo kratke književne tekstove koji su primjereni njegovoj dobi.

– sažima sadržaj teksta

– odgovara na pitanja povezana s tekstom

– čita tekst nekoliko puta radi potpunijega razumijevanja

OŠ. MJIK. B. 1. 3.

Učenik razlikuje medijske sadržaje koji su primjereni njegovoj dobi.

– razlikuje medijske sadržaje namijenjene djeci

– razgovara o omiljenim medijskim sadržajima: animiranim filmovima, filmskim obradama bajki itd.

– sluša ili čita kratke tekstove u dječjemu časopisu

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– pjesmice u rimama, mađarske narodne priče, dječje pjesme, pjesme, brojalice

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj odabire tekstove po svojemu izboru za obradu preporučenih sadržaja.

Ishodi iz domene Književnost paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domene te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

OŠ. MJIK. C. 1. 1.

Učenik uočava osnovna obilježja mađarske kulture.

– prepoznaje tipična mađarska imena

– prepoznaje i imenuje obilježja mađarskih praznika i blagdana

– prepoznaje naziv države

OŠ. MJIK. C. 1. 2.

Učenik prepoznaje osnovne sličnosti i razlike između mađarske i hrvatske kulture.

OŠ. MJIK. C. 1. 3.

Učenik obavlja aktivnost nadahnutu folklorom.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– slika o sebi, praznici i blagdani, mađarska glazba i ples

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Ishodi iz domene Kultura paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domene te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

OŠ. MJIK. A. 2. 1.

Učenik verbalno i neverbalno reagira na slušne i vizualne poticaje koristeći se proširenim rječnikom.

– povezuje izgovorene riječi s odgovarajućim slikovnim karticama ili predmetima

– povezuje izgovorene upute s radnjama

– odgovara na postavljena pitanja

– imenuje predmete i osobe u razredu ili na vizualnim predlošcima

OŠ. MJIK. A. 2. 2.

Učenik glasno čita vrlo kratke i poznate rečenice.

OŠ. MJIK. A. 2. 3.

Učenik preslikava riječi i kratke rečenice.

– preslikava riječi i rečenice

– povezuje pisani oblik riječi s odgovarajućom slikom

OŠ. MJIK. A. 2. 4.

Učenik ponavlja riječi i kratke rečenice.

OŠ. MJIK. A. 2. 5.

Učenik sudjeluje u vrlo kratkome razgovoru.

– sudjeluje u jednostavnome i kratkome razgovoru koristeći se osnovnim komunikacijskim obrascima: pozdravlja, predstavlja se, predstavlja druge itd.

– postavlja jednostavna pitanja te odgovara na njih

– oblikuje i izgovara jednostavne i kratke, uvježbane rečenice

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Preporučene teme: ja i svijet oko mene, obitelj, igre, škola, voće, povrće, životinje, biljke, vremenska prognoza, prehrana, boje, brojevi, dijelovi tijela, razlike među slovima.

Jezične funkcije: pozdravljanje, predstavljanje, čestitanje, imenovanje predmeta, identificiranje predmeta, zamolba, zahvala, pitanje za oprost, brojenje.

Učitelj odabire leksičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika te o njihovoj povezanosti s drugim nastavnim predmetima i međupredmetnim temama.

Učitelj odabire gramatičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika koje se temelje na preporučenim jezičnim funkcijama.

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj poučava jezične sadržaje putem usmene komunikacije te učenjem iz situacijskih igara: geste, mimika, pokreti, igre, pjesme, dramatizacija, crtanje, digitalna i zorna sredstva.

OŠ. MJIK. B. 2. 1.

Učenik sluša/čita s razumijevanjem vrlo kratke književne tekstove koji su primjereni njegovoj dobi.

– odgovara na pitanja povezana s tekstom

– čita tekst nekoliko puta radi potpunijega razumijevanja

– prepoznaje glavne i sporedne likove

OŠ. MJIK. B. 2. 2.

Učenik se kreativno izražava na temelju književnoga iskustva.

– riječima, crtežom ili pokretom izražava misli, osjećaje, zapažanja nakon čitanja/slušanja književnoga teksta

– dramatizira, stvara likovne radove, uređuje pano, izrađuje strip itd.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– pjesmice u rimama, mađarske narodne priče, dječje pjesme, pjesme, brojalice

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj odabire tekstove po svojemu izboru za obradu preporučenih sadržaja.

Ishodi iz domene Književnost paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

OŠ. MJIK. C. 2. 1.

Učenik imenuje osnovna obilježja mađarske kulture.

– prepoznaje i imenuje tipična mađarska imena, praznike i blagdane, simbole (zastava)

– imenuje mađarske običaje i njihova osnovna obilježja

OŠ. MJIK. C. 2. 2.

Učenik prepoznaje sličnosti i razlike između mađarske i hrvatske kulture.

OŠ. MJIK. C. 2. 3.

Učenik obavlja aktivnost nadahnutu folklorom.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– slika o sebi, praznici i blagdani, mađarska glazba i ples

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Ishodi iz domene Kultura paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– narodni plesovi, narodne pjesme, čestitke, uskrsne pjesmice, dječje narodne igre, zorna sredstva

OŠ. MJIK. A. 3. 1.

Učenik razumije vrlo kratke, jednostavne rečenice pri slušanju i čitanju.

– odgovara jednom riječju ili pokretom na pitanja, molbe ili upute koji su upućeni jednostavnim jezičnim sredstvima i povezani su s poznatim temama ili situacijama u razredu

razumije tekstove koji se sastoje od kraćih rečenica i odnose se na poznate teme

– prepoznaje najvažnije informacije te ih povezuje s vlastitim iskustvom i znanjem

OŠ. MJIK. A. 3. 2.

Učenik glasno čita rečenice.

OŠ. MJIK. A. 3. 3.

Učenik reproducira riječi i vrlo kratke rečenice.

OŠ. MJIK. A. 3. 4.

Učenik sudjeluje u kratkome razgovoru koristeći se kratkim i jednostavnim rečenicama.

– sudjeluje u kratkome i uvježbanome razgovoru oblikujući jednostavne rečenice

– postavlja jednostavna pitanja i odgovara na njih

– oblikuje i izgovara kratke rečenice radi razmjene informacija

OŠ. MJIK. A. 3. 5.

Učenik piše vrlo kratak i vrlo jednostavan tekst poznate tematike.

– piše vrlo jednostavan tekst poznate tematike na temelju danoga predloška

– na jednostavna pitanja daje pisane odgovore

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Preporučene teme: prijatelji, životinje, brojevi, dijelovi tijela, odijevanje, dom, prijevozna sredstva, higijena, dnevna rutina, grad i selo, kupnja, mjeseci, godišnja doba.

Jezične funkcije: opisivanje osoba, traženje i pružanje informacija, imenovanje odnosa među ljudima, izricanje sviđanja/nesviđanja, brojenje, pravilan izgovor glasova, naglašavanje, opis dnevne rutine i običaja, opis okružja u kojemu živimo.

Učitelj odabire leksičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika te o nji

hovoj povezanosti s drugim nastavnim predmetima i međupredmetnim temama.

Učitelj odabire gramatičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika koje se temelje na preporučenim jezičnim funkcijama.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda ciklički se ponavljaju nadograđujući se na prethodni razred.

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj poučava jezične sadržaje putem usmene i pismene komunikacije te učenjem iz situacijskih igara: geste, mimika, pokreti, igre, pjesme, dramatizacija, crtanje, digitalna i zorna sredstva.

OŠ. MJIK. B. 3. 1.

Učenik kreativno izražava misli, osjećaje i zapažanja nakon slušanja/čitanja teksta povezujući ih s vlastitim iskustvom.

– izražava misli, osjećaje i zapažanja nakon čitanja književnoga teksta

– povezuje s vlastitim iskustvom ono što je čuo u tekstu

– uspoređuje postupke likova s vlastitim postupcima

– prepričava situacije, događaje i karakterizira likove

OŠ. MJIK. B. 3. 2.

Učenik sluša/čita s razumijevanjem kratke književne tekstove koji su primjereni njegovoj dobi.

– razlikuje dijelove pjesme: stih, strofa

– prepoznaje i izdvaja riječi koje se rimuju u dječjim pjesmama i igrokazima

– prepoznaje fantastične elemente u dječjim pjesmama i bajkama

– odgovara na pitanja povezana s tekstom

– sažima sadržaj teksta

– čita kratak književni tekst nekoliko puta radi potpunijega razumijevanja pazeći na pravilan izgovor i intonaciju

OŠ. MJIK. B. 3. 3.

Učenik, primjereno dobi, razlikuje određene književne vrste prema obliku i sadržaju.

– razlikuje književne vrste prema obliku i sadržaju (pjesmica u rimama, narodna priča, dječja pjesma, brojalica, basna)

– prepoznaje naučene jezične elemente, izvodi zaključke o vrsti, temi i sadržaju teksta

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– pjesmice u rimama, mađarske narodne priče, dječje pjesme, pjesme, brojalice, basne

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj odabire tekstove po svojemu izboru za obradu preporučenih sadržaja.

Ishodi iz domene Književnost paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– izrada crteža i lutaka, dramatizacija i čitanje književnih tekstova

OŠ. MJIK. C. 3. 1.

Učenik govori o sebi i o drugima na temelju međukulturnoga iskustva.

– navodi činjenice o drugim kulturama

– opisuje svoje dojmove o pripadnicima druge kulture

– zna opisati kako se osjećao tijekom međukulturnoga iskustva

– uz povremenu pomoć učitelja prepoznaje i navodi činjenice o drugoj kulturi

– uz poticaj učitelja izražava svoje osjećaje tijekom međukulturnoga iskustva

OŠ. MJIK. C. 3. 2.

Učenik uspoređuje obilježja mađarske i hrvatske kulture te njihov značaj.

– prepoznaje glavne sličnosti i razlike između običaja, vrijednosti, stavova i vjerovanja mađarske i hrvatske kulture

– pozitivno se odnosi prema mađarskoj tradiciji, običajima, praznicima i blagdanima

OŠ. MJIK. C. 3. 3.

Učenik obavlja aktivnost nadahnutu folklorom.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– slika o sebi, praznici i blagdani, mađarska glazba i ples

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Ishodi iz domene Kultura paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– narodni plesovi, narodne pjesme, čestitke, uskrsne pjesmice, dječje narodne igre, zorna sredstva

OŠ. MJIK. A. 4. 1.

Učenik sluša/čita s razumijevanjem kratak i jednostavan tekst poznate tematike.

– odgovara jednom riječju ili pokretom na pitanja, molbe ili upute koji su upućeni jednostavnim jezičnim sredstvima te su povezani s poznatim temama ili situacijama u razredu

– razumije tekstove koji se sastoje od kraćih rečenica i odnose se na poznate teme

– prepričava bit teksta

OŠ. MJIK. A. 4. 2.

Učenik glasno čita vrlo kratak, jednostavan i poznat tekst.

OŠ. MJIK. A. 4. 3.

Učenik reproducira kratke rečenice i vrlo kratke tekstove.

OŠ. MJIK. A. 4. 4.

Učenik sudjeluje u razgovoru koristeći se kratkim i jednostavnim rečenicama.

– sudjeluje u uvježbanome razgovoru oblikujući jednostavne rečenice

– postavlja jednostavna pitanja i odgovara na njih

– oblikuje i izgovara kratke rečenice radi razmjene informacija

OŠ. MJIK. A. 4. 5.

Učenik piše kratak i jednostavan tekst poznate tematike.

– piše jednostavan tekst poznate tematike na temelju danoga predloška

– na jednostavna pitanja daje pisane odgovore

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Preporučene teme: zdravlje, odijevanje, šira okolina, dnevna rutina, kupnja, izricanje vremena, zanimanja.

Jezične funkcije: izricanje vremena, traženje i pružanje informacija, opis dnevne rutine i običaja, opis mjesta u kojemu živimo, opis osobe.

Učitelj odabire leksičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika te o njihovoj povezanosti s drugim nastavnim predmetima i međupredmetnim temama.

Učitelj odabire gramatičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika koje se temelje na preporučenim jezičnim funkcijama.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda ciklički se ponavljaju nadograđujući se na prethodni razred.

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj poučava jezične sadržaje putem usmene i pismene komunikacije te učenjem iz situacijskih igara: geste, mimika, pokreti, igre, pjesme, dramatizacija, crtanje, digitalna i zorna sredstva.

OŠ. MJIK. B. 4. 1.

Učenik kreativno izražava misli, osjećaje i zapažanja nakon slušanja/čitanja teksta povezujući ih s vlastitim iskustvom.

– izražava misli, osjećaje i zapažanja nakon čitanja književnoga teksta

– povezuje s vlastitim iskustvom ono što je čuo u tekstu

– uspoređuje postupke likova s vlastitim postupcima

– preoblikuje čitani/slušani tekst, npr. stvara novi završetak, uvodi nove likove u priču itd.

OŠ. MJIK. B. 4. 2.

Učenik sluša/čita s razumijevanjem kratke književne tekstove koji su primjereni njegovoj dobi.

– razlikuje dijelove pjesme: stih, strofa

– prepoznaje i izdvaja određene vrste tekstova (basna, narodna priča, pjesma, pjesmica u rimi, brojalica)

– prepoznaje glavne i sporedne likove

– određuje temu, misao, osjećaje i ugođaj teksta

– odgovara na pitanja povezana s pročitanim/slušanim tekstom

– prepoznaje i izdvaja riječi koje se rimuju u dječjim pjesmama i igrokazima

– prepoznaje izmišljene elemente u dječjim pjesmama i bajkama

– sažima sadržaj teksta

– čita kratak književni tekst nekoliko puta radi potpunijega razumijevanja pazeći na pravilan izgovor i intonaciju

OŠ. MJIK. B. 4. 3.

Učenik određuje ključne riječi i poruku teksta u određenim književnim tekstovima koji su primjereni njegovoj dobi.

– čita tekstove u dječjim časopisima i na mađarskim internetskim stranicama

– prepoznaje poruku teksta

– koristi se samostalno digitalnim izvorima ili uz pomoć učitelja

– prikuplja bitne informacije i izdvaja ključne riječi

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– pjesmice u rimama, mađarske narodne priče, dječje pjesme, pjesme, brojalice, basne

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj odabire tekstove po svojemu izboru za obradu preporučenih sadržaja.

Ishodi iz domene Književnost paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– izrada crteža i lutaka, dramatizacija i čitanje književnih tekstova

OŠ. MJIK. C. 4. 1.

Učenik govori o sebi i o drugima na temelju međukulturnoga iskustva.

– kratko i jednostavno govori što je doznao o kulturi druge osobe

– proširuje znanje o drugim kulturama

OŠ. MJIK. C. 4. 2.

Učenik prepoznaje osnovna povijesna obilježja Mađarske.

OŠ. MJIK. C. 4. 3.

Učenik prepoznaje osnovna zemljopisna obilježja Mađarske.

– prepoznaje i imenuje osnovna zemljopisna obilježja Mađarske (pogranični mađarski gradovi)

– pokazuje Mađarsku i Budimpeštu na karti

– nabraja susjedne mađarske države i veće mađarske gradove

OŠ. MJIK. C. 4. 4.

Učenik obavlja aktivnost nadahnutu folklorom.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– praznici i blagdani, mađarska glazba i ples, imena značajnih mjesta, poznati Mađari, obližnji mađarski gradovi, glavni grad, smještanje Mađarske na karti

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Ishodi iz domene Kultura paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– narodni plesovi, narodne pjesme, čestitke, uskrsne pjesmice, dječje narodne igre, zorna sredstva

OŠ. MJIK. A. 5. 1.

Učenik sluša/čita s razumijevanjem kratak i jednostavan tekst poznate tematike.

– odgovara jednom riječju ili pokretom na pitanja, molbe ili upute koje su upućene jezičnim sredstvima i povezani su s poznatim temama ili situacijama u razredu

– razumije tekstove koji se sastoje od kratkih rečenica, a odnose se na poznate teme

– prepričava bit teksta, razumije glavnu poruku teksta, izdvaja ključne riječi i važnije informacije iz teksta

OŠ. MJIK. A. 5. 2.

Učenik izražajno čita kratak i jednostavan tekst poznate tematike.

OŠ. MJIK. A. 5. 3.

Učenik govori kratak i jednostavan tekst poznate tematike koristeći se vrlo jednostavnim jezičnim strukturama.

OŠ. MJIK. A. 5. 4.

Učenik sudjeluje u kratkome i jednostavnome razgovoru poznate tematike.

– sudjeluje u jednostavnome i kratkome razgovoru u osnovnim komunikacijskim vježbama

– postavlja jednostavna pitanja te odgovara na njih, prepoznaje priliku za preuzimanje riječi

– planira razgovor, uspoređuje sadržaj razgovora s predloškom

OŠ. MJIK. A. 5. 5.

Učenik zapisuje jednostavne i često korištene izgovorene riječi.

– uočava razliku između pisanoga i govorenoga oblika riječi

– piše po diktatu

OŠ. MJIK. A. 5. 6.

Učenik piše kratak i jednostavan tekst poznate tematike koristeći se vrlo jednostavnim jezičnim strukturama i primjenjujući pravopisna pravila.

– piše jednostavan tekst na temelju danoga predloška (npr. opis osobe) te daje o njemu informacije

– logički oblikuje tekst, uređuje tekst te poštuje pravopisna pravila

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Preporučene teme: naš svakodnevni život, aktivnosti u kući i oko kuće, svijet škole, naše prirodno okružje, bliža i šira okolina – orijentacija, detaljan opis životnoga okružja i doma.

Jezične funkcije: traženje i pružanje informacija, opis dnevne rutine i običaja, opis mjesta u kojemu živimo, pravila ponašanja u školi, opis kućanskih poslova, opis geografskoga okružja (reljef, strane svijeta).

Učitelj odabire leksičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika te o njihovoj povezanosti s drugim nastavnim predmetima i međupredmetnim temama.

Učitelj odabire gramatičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika koje se temelje na preporučenim jezičnim funkcijama.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda ciklički se ponavljaju nadograđujući se na prethodni razred.

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj poučava jezične sadržaje putem usmene i pismene komunikacije te učenjem iz situacijskih igara: geste, mimika, pokreti, igre, pjesme, dramatizacija, crtanje, digitalna i zorna sredstva.

OŠ. MJIK. B. 5. 1.

Učenik objašnjava svoje misli, osjećaje i zapažanja nakon slušanja/čitanja književnoga i neknjiževnoga teksta povezujući ih s vlastitim iskustvom.

OŠ. MJIK. B. 5. 2.

Učenik sluša/čita s razumijevanjem kratke književne i neknjiževne tekstove koji su primjereni njegovoj dobi.

– prepoznaje i imenuje određene vrste tekstova (basna, narodna priča, bajka, igrokaz, pjesma)

– prepoznaje glavne i sporedne likove

– određuje temu, misao, osjećaje i ugođaj teksta

– odgovara na pitanja povezana s pročitanim/slušanim tekstom

– prepoznaje fantastične elemente u dječjim pjesmama i bajkama

– sažima sadržaj teksta

– čita kratak književni tekst nekoliko puta radi potpunijega razumijevanja pazeći na pravilan izgovor i intonaciju

OŠ. MJIK. B. 5. 3.

Učenik određuje ključne riječi i poruku teksta u određenim književnim i neknjiževnim tekstovima koji su primjereni njegovoj dobi.

– čita tekstove u dječjim časopisima i knjigama po odabiru učitelja te na mađarskim mrežnim stranicama

– prepoznaje poruku teksta

– koristi se digitalnim izvorima samostalno ili uz pomoć učitelja

– prikuplja bitne informacije te izdvaja ključne riječi iz određenih izvora

– tumači pronađene podatke

OŠ. MJIK. B. 5. 4.

Učenik se kreativno izražava na temelju književnoga iskustva.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– mađarske narodne priče, pjesme, basne, poslovice, izreke, pitalice, legende i predaje

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj odabire tekstove po svojemu izboru za obradu preporučenih sadržaja.

Ishodi iz domene Književnost paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– izrada crteža i lutaka, dramatizacija i čitanje književnih tekstova

OŠ. MJIK. C. 5. 1.

Učenik govori o sebi i o drugima na temelju međukulturnoga iskustva.

– govori kako se osjećao tijekom međukulturnoga iskustva

– kratko i jednostavno usmeno izražava što je doznao o kulturi druge osobe

– proširuje znanje o drugim kulturama

OŠ. MJIK. C. 5. 2.

Učenik prepoznaje osnovna povijesna obilježja Mađarske i Mađara u Hrvatskoj.

OŠ. MJIK. C. 5. 3.

Učenik prepoznaje osnovna zemljopisna obilježja Mađarske i Mađara u Hrvatskoj.

– prepoznaje i imenuje osnovna zemljopisna obilježja Mađarske i Mađara u Hrvatskoj (gradovi, sela i okolina)

– prepoznaje i pokazuje na karti mjesta u kojima Mađari žive u Hrvatskoj te njihova obilježja narodne umjetnosti (Korođ, Laslovo, Bilje, Kopačevo, Zmajevac itd.)

OŠ. MJIK. C. 5. 4.

Učenik obavlja aktivnost nadahnutu folklorom.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– praznici i blagdani, mađarska glazba i ples, imena značajnih mjesta, podrijetlo Mađara, usmene predaje, opis zemljopisnih obilježja Mađarske i Hrvatske (najveće rijeke, jezera, planine), snalaženje na karti

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Ishodi iz domene Kultura paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– narodni plesovi, narodne pjesme, čestitke, uskrsne pjesmice, dječje narodne igre, zorna sredstva, posjet knjižnici, predaje i legende, prvi spomenici na mađarskome jeziku

OŠ. MJIK. A. 6. 1.

Učenik govori kratak tekst poznate tematike koristeći se jednostavnim jezičnim strukturama.

OŠ. MJIK. A. 6. 2.

Učenik sudjeluje u kratkome razgovoru poznate tematike.

– sudjeluje u jednostavnome i kratkome razgovoru u osnovnim komunikacijskim vježbama

– postavlja jednostavna pitanja te odgovara na njih, prepoznaje priliku za preuzimanje riječi

– planira razgovor i uspoređuje sadržaj razgovora s predloškom

– započinje, vodi i završava razgovor

OŠ. MJIK. A. 6. 3.

Učenik zapisuje jednostavne i kratke izgovorene riječi poznate tematike.

– uočava razliku između pisanoga i govorenoga oblika riječi

– piše po diktatu

OŠ. MJIK. A. 6. 4.

Učenik piše kratak i jednostavan tekst poznate tematike koristeći se jednostavnim jezičnim strukturama i primjenjujući pravopisna pravila.

– piše jednostavan tekst na temelju danoga predloška koristeći se jednostavnim jezičnim strukturama

– logički oblikuje tekst, uređuje tekst poštujući pravopisna pravila

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Preporučene teme: naš svakodnevni život, zaštita okoliša, putovanje, plaćanje, naručivanje i kupnja, slobodno vrijeme i zabava (vrste sportova, bavljenje sportom, hobiji).

Jezične funkcije: traženje i pružanje informacija, opis dnevne rutine i običaja, kupnja karte za prijevoz, naručivanje hrane i pića, opis aktivnosti u slobodno vrijeme, opis mogućnosti zabave.

Učitelj odabire leksičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika te o njihovoj povezanosti s drugim nastavnim predmetima i međupredmetnim temama.

Učitelj odabire gramatičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika koje se temelje na preporučenim jezičnim funkcijama.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda ciklički se ponavljaju nadograđujući se na prethodni razred.

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj poučava jezične sadržaje na temelju usmene i pisane komunikacije te učenjem iz situacijskih igara: pokreti, igre, pjesme, dramatizacija, crtanje, digitalna sredstva, zorna sredstva.

OŠ. MJIK. B. 6. 1.

Učenik izražava svoje mišljenje nakon slušanja/čitanja književnoga i neknjiževnoga teksta povezujući ga s vlastitim iskustvom.

– izražava svoje mišljenje nakon čitanja/slušanja književnoga ili neknjiževnoga teksta

– izražava osjećaje povezane s tekstom (iznenađenje, ljutnja, žaljenje, strah, suosjećanje itd.)

– pokazuje zanimanje za likove i događaje koji su povezani s njim i s njegovim iskustvima

– uspoređuje vlastita iskustva s iskustvima koje je stekao tijekom čitanja

– poistovjećuje se s likovima i procjenjuje njihove postupke

OŠ. MJIK. B. 6. 2.

Učenik objašnjava ideje i probleme iznesene u književnim i neknjiževnim tekstovima koji su primjereni njegovoj dobi.

– izražava mišljenje o glavnim događajima nakon čitanja ili slušanja teksta, objašnjava vlastito mišljenje

– prepoznaje glavne misli i probleme u tekstu

– predlaže rješenje za probleme iznesene u tekstu

– uspoređuje vlastito mišljenje i prijedloge s mišljenjima i prijedlozima drugih

OŠ. MJIK. B. 6. 3.

Učenik istražuje ključne riječi i potrebne podatke u skladu s vlastitim interesima i potrebama.

– istražuje glavnu misao, pouku, poruku i ključne riječi u pisanome i pročitanome tekstu

– iz određenih izvora prikuplja dodatne informacije na temelju ključnih riječi

– za prikupljanje informacija koristi se sadržajem i pojmovnikom

OŠ. MJIK. B. 6. 4.

Učenik se kreativno izražava na temelju književnoga iskustva.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– mađarske narodne priče, pjesme, poslovice, izreke, legende i predaje

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj odabire tekstove po svojemu izboru za obradu preporučenih sadržaja.

Ishodi iz domene Književnost paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– izrada crteža i lutaka, dramatizacija, recitiranje pjesmica, izrada prezentacija i plakata, čitanje književnih i neknjiževnih tekstova

OŠ. MJIK. C. 6. 1.

Učenik prepoznaje osnovna povijesna obilježja mađarskoga govornog područja.

– prepoznaje i imenuje povijesna obilježja Mađarske i prekograničnih područja

– prepoznaje teritorijalne promjene tijekom povijesti

OŠ. MJIK. C. 6. 2.

Učenik prepoznaje osnovna zemljopisna obilježja mađarskoga govornog područja.

– prepoznaje i imenuje zemljopisna obilježja Mađarske i prekograničnih područja

– prepoznaje, imenuje i pokazuje na karti određena prekogranična mjesta (Vojvodina; Transilvanija; Felvidék – dio današnje Slovačke koji graniči s Mađarskom, a prijašnja Gornja Ugarska itd.)

OŠ. MJIK. C. 6. 3.

Učenik obavlja aktivnost nadahnutu folklorom.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– praznici i blagdani, mađarska glazba i ples, povijest Mađarske do 17. stoljeća (kralj Matijaš, borbe protiv Turaka, Zrinski, Frankapani), povijesna i zemljopisna obilježja Mađara izvan granica Mađarske, snalaženje na karti

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Ishodi iz domene Kultura paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– narodni plesovi, narodne pjesme, čestitke, uskrsne pjesmice, dječje narodne igre, zorna sredstva, predaje i legende, narodne nošnje

OŠ. MJIK. A. 7. 1.

Učenik sluša/čita s razumijevanjem tekstove srednje dužine i poznate tematike.

– razumije tekst srednje dužine u cijelosti te promišlja o njemu po određenim točkama gledišta

– izdvaja glavnu poruku teksta, ključne riječi i ostale bitne podatke

– koristi se s nekoliko strategija za uspješnije razumijevanje teksta pri slušanju i čitanju

OŠ. MJIK. A. 7. 2.

Učenik govori kratak tekst koristeći se srednje složenim jezičnim strukturama.

– govori kratak i jednostavan tekst poznate tematike koristeći se srednje složenim jezičnim strukturama; izvještava o poznatim situacijama i događajima

– planira sadržaj teksta, povezuje dijelove teksta, uređuje i ispravlja svoj govor

OŠ. MJIK. A. 7. 3.

Učenik sudjeluje u jednostavnom, spontanom i vođenom razgovoru poznate tematike.

– sudjeluje u jednostavnom, vođenom ili spontanom razgovoru poznate tematike

– postavlja pitanja te odgovara prikladnim jezičnim strukturama

OŠ. MJIK. A. 7. 4.

Učenik piše jednostavne i kratke tekstove poznate tematike koristeći se srednje složenim jezičnim strukturama primjenjujući pravopisna pravila.

– piše kratke i jednostavne tekstove, planira njihovu strukturu i sadržaj

– piše jednostavne tekstove na osnovi zadanoga predloška koristeći se srednje složenim jezičnim strukturama

– logički oblikuje tekst koristeći se kohezijskim sredstvima, uređuje tekst i primjenjuje pravopisna pravila

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Predložene teme: naš svakodnevni život, zaštita okoliša, tehnologija, kultura i zabava, putovanje, zdrav život.

Jezične funkcije: davanje i traženje informacija, opis svakodnevice, ugrožena područja i opis živoga svijeta, prehrambene navike, higijena, opis kretanja, opis planiranja aktivnosti u slobodno vrijeme, planiranje putovanja, usporedba.

Učitelj odabire leksičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika te o njihovoj povezanosti s drugim nastavnim predmetima i međupredmetnim temama.

Učitelj odabire gramatičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika koje se temelje na predloženim jezičnim funkcijama.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda ciklički se ponavljaju nadograđujući se na prethodni razred.

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj poučava jezične sadržaje putem usmene i pismene komunikacije te učenjem iz situacijskih igara: pokreti, igre, pjesme, dramatizacija, crtanje, digitalna i zorna sredstva.

OŠ. MJIK. B. 7. 1.

Učenik obrazlaže svoja iskustva i točke gledišta povezane s književnim i neknjiževnim tekstom.

– uspoređuje svoja iskustva i mišljenje sa sadržajem književnoga i neknjiževnoga teksta

– razvija svoju maštu, razumijevanje i pogled na budućnost

– čita sa zadovoljstvom

OŠ. MJIK. B. 7. 2.

Učenik interpretira književni i neknjiževni tekst.

– predstavlja pročitani tekst svojim riječima

– promišlja o dijelu književnoga teksta koji utječe na oblikovanje mišljenja

– obrazlaže kako i kojom mjerom književni tekst utječe na oblikovanje mišljenja

OŠ. MJIK. B. 7. 3.

Učenik izdvaja podatke dobivene iz raznih izvora pazeći na njihovu točnost i korisnost.

– prikuplja informacije u različitim izvorima prema svojim interesima i potrebama (iz književnih i neknjiževnih tekstova u skladu s postavljenim zadatkom)

– prikuplja informacije iz pouzdanih izvora te provjerava njihovu točnost

– uspoređuje dobivene informacije i raspoređuje ih po korisnosti

OŠ. MJIK. B. 7. 4.

Učenik se kreativno izražava na temelju književnoga iskustva.

– svojim riječima objašnjava razliku između fikcije i stvarnosti

– kreativno se izražava u interpretaciji književnoga djela

– predstavlja književni tekst s pomoću situacijske igre

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– mađarske narodne priče, pjesme, legende i predaje, tekstovi iz dječjih novina, internetski sadržaji

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj odabire tekstove po svojemu izboru za obradu preporučenih sadržaja.

Ishodi iz domene Književnost paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– crteži, dramatizacija, recitiranje, priprema plakata i prezentacija, čitanje književnoga i neknjiževnoga teksta

OŠ. MJIK. C. 7. 1.

Učenik imenuje povijesna obilježja povezana s mađarskim govornim područjem.

– širi svoje spoznaje o Republici Mađarskoj, mađarskoj kulturi i mađarskoj manjini u Hrvatskoj

– utvrđuje sličnosti i razlike među povijesnim događajima

– povezuje povijesne događaje s bitnim nacionalnim praznicima

OŠ. MJIK. C. 7. 2.

Učenik imenuje zemljopisna obilježja mađarskoga govornog područja.

– širi svoje spoznaje o zemljopisu Mađarske

– upoznaje se sa županijama i sjedištima županija u Mađarskoj

– upoznaje se s gradovima izvan Mađarske u kojima žive Mađari i u kojima se govori mađarski jezik

OŠ. MJIK. C. 7. 3.

Učenik obavlja aktivnost nadahnutu folklorom.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– praznici i blagdani, mađarska narodna glazba i ples, povijest Mađarske u 18. i 19. stoljeću (Rákóczi, revolucija 1848., Széchenyi, doba preporoda, Hrvatsko-ugarska nagodba), zemljopisna obilježja mađarskoga govornog područja

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Ishodi iz domene Kultura paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– narodni ples, narodna glazba, zorna sredstva, legende i predaje, narodne nošnje

OŠ. MJIK. A. 8. 1.

Učenik razumije jednostavne i srednje duge tekstove poznatoga sadržaja.

– razumije jednostavne i srednje duge tekstove poznatoga sadržaja nakon čitanja ili slušanja

– izdvaja glavnu poruku teksta

– razumije sadržaj književnih i neknjiževnih tekstova

– razumije tekst globalno i selektivno

– primjenjuje strategije razumijevanja pri slušanju i čitanju

OŠ. MJIK. A. 8. 2.

Učenik govori kratak tekst koristeći se srednje složenim jezičnim strukturama.

– planira, oblikuje i govori kratke tekstove

– prepričava poznate situacije, događaje i njihovu povezanost

– izvještava u širemu kontekstu o poznatim događajima

– povezuje dijelove teksta, uređuje i ispravlja svoj govor

OŠ. MJIK. A. 8. 3.

Učenik sudjeluje u planiranome i jednostavnome spontanom razgovoru poznate tematike.

– postavlja pitanja ili odgovara na njih

– sudjeluje u kratkome vođenom ili spontanom razgovoru te u igrama uloga

– sudjeluje u kratkome razgovoru poznate tematike

OŠ. MJIK. A. 8. 4.

Učenik piše srednje dug tekst poznate tematike koristeći se srednje složenim jezičnim strukturama i primjenjujući pravopisna pravila.

– primjenjujući pravopisna pravila, piše srednje dug tekst, zapise svojih doživljaja, osobne poruke i čestitke

– piše u logičnoj cjelini

– koristeći se naučenim sredstvima, pokušava samostalno stvarati tekst nove, unaprijed neobrađene tematike

– logički oblikuje tekst koristeći se kohezijskim sredstvima

– točno zapisuje riječi ispravno se koristeći znakovima interpunkcije

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Preporučene teme: čovjek i društvo, zaštita okoliša, znanost i tehnika, poslovni svijet, zdrav život, svakodnevne životne situacije.

Jezične funkcije: davanje i traženje informacija, opis svakodnevice, opis ugroženih područja i živoga svijeta, prehrambene navike, čistoća, opis kretanja, opis svakodnevnih događaja i vođenje razgovora, razgovor o budućnosti i o odabiru profesionalne orijentacije, rasprava, usporedba.

Učitelj odabire leksičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika te o njihovoj povezanosti s drugim nastavnim predmetima i međupredmetnim temama.

Učitelj odabire gramatičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika koje se temelje na predloženim jezičnim funkcijama.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda ciklički se ponavljaju nadograđujući se na prethodni razred.

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj poučava jezične sadržaje putem usmene i pismene komunikacije te učenjem iz situacijskih igara: pokreti, igre, pjesme, dramatizacija, crtanje, digitalna i zorna sredstva.

OŠ. MJIK. B. 8. 1.

Učenik tumači književni i neknjiževni tekst prema svome čitateljskom iskustvu uspoređujući ga s drugim tekstovima.

– imenuje i opisuje događaje u točnome kronološkom slijedu radi cjelovitoga razumijevanja

– prepoznaje strukturu književnoga i neknjiževnoga teksta

– prosuđuje i opisuje različite okolnosti, namjeru autora da usmjerava pažnju čitatelja

OŠ. MJIK. B. 8. 2.

Učenik interpretira književni i neknjiževni tekst na osnovi svoga iskustva i konteksta kritički ga uvažavajući.

– prepoznaje i prosuđuje različite osobine likova na osnovi njihovih djela, govora i stajališta

– etički i moralno tumači tekst

– kritički ocjenjuje književni i neknjiževni tekst

– izražava i argumentima podupire vlastito mišljenje o tekstu

OŠ. MJIK. B. 8. 3.

Učenik prosuđuje utjecaj medijskih tekstova na javno mišljenje.

– prepoznaje utjecaj poruke medijskih tekstova na čitatelja i na javno mišljenje

– razvija kritičko razmišljanje i oblikuje vlastito mišljenje

OŠ. MJIK. B. 8. 4.

Učenik se kreativno izražava na temelju književnoga iskustva.

– govori o različitim interpretacijama teksta

– svojim riječima opisuje razliku između fikcije i stvarnosti

– uspoređuje različite interpretacije pročitanoga teksta

– izražava svoju kreativnost stvarajući književni prikaz

– prikazuje književni tekst igranjem uloga

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– mađarske narodne priče, pjesme, legende i predaje, internetski sadržaji, životopis, kratki filmovi, radijske i TV emisije

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj odabire tekstove po svojemu izboru za obradu preporučenih sadržaja.

Ishodi iz domene Književnost paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– crteži, dramatizacija, recitiranje, priprema plakata, priprema prezentacije, pisanje životopisa, čitanje književnoga i neknjiževnoga teksta

OŠ. MJIK. C. 8. 1.

Učenik uspoređuje povijesna obilježja mađarskoga jezičnog područja i povijesna obilježja Hrvatske.

OŠ. MJIK. C. 8. 2.

Učenik uspoređuje zemljopisna obilježja mađarskoga jezičnog područja i zemljopisna obilježja Hrvatske.

OŠ. MJIK. C. 8. 3.

Učenik obavlja aktivnost nadahnutu folklorom.

– aktivno surađuje u zajedničkoj predstavi i razvija svoje sposobnosti

– pjeva narodne ili moderne pjesme

– sudjeluje u aktivnosti povezanoj s crtanjem i vizualnim medijima

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– praznici, mađarski narodni ples i glazba, povijest Mađara u 20. i 21. stoljeću (I. i II. svjetski rat, Trianonski sporazum, 1956., promjena režima, Domovinski rat, Europska unija), zemljopisna obilježja mađarskoga govornog područja, poznati mađarski umjetnici

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Ishodi iz domene Kultura paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– narodni ples, narodna glazba, zorna sredstva, narodne nošnje, povijesni tekstovi, umjetnička djela, predmeti korišteni u narodu

SŠ. MJIK. A. 1. 1.

Učenik govori srednje dug tekst koristeći se srednje složenim jezičnim strukturama

– koristi se leksičkim strukturama srednje dužine

– planira svoj proces komunikacije o zadanoj temi

– priprema i iznosi svoj govor o zadanoj temi

– izražava svoje mišljenje, prijedloge i stavove, potkrepljujući ih odgovarajućim primjerima i dokazima

– planira i ispravlja svoj govor

SŠ. MJIK. A. 1. 2.

Učenik sudjeluje u dužemu, planiranom, i jednostavnome, spontanom, razgovoru.

– planira i priprema svoj govor

– sudjeluje u razgovoru

– koristi se primjerenim jezičnim strukturama za započinjanje, vođenje i završetak razgovora pazeći na priključivanje u razgovor u odgovarajuće vrijeme

SŠ. MJIK. A. 1. 3.

Učenik piše srednje duge tekstove koristeći se srednje složenim jezičnim strukturama primjenjujući pravopisna pravila.

– planira sadržaj i strukturu teksta

– u pripremljenome tekstu označuje odlomke

– koristi se primjerenim, srednje složenim jezičnim strukturama

– primjenjuje pravopisna pravila

– uređuje i ispravlja svoj tekst

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Predložene teme: predstavljanje, obitelj, dnevna rutina, mjesto gdje živim, slobodno vrijeme i zabava, prirodni okoliš, vrijeme.

Jezične funkcije: opisivanje životnih situacija i vođenje razgovora, predstavljanje, opis obitelji i obiteljskih veza, opis dnevne rutine, opis provođenja slobodnoga vremena i mogućnosti za zabavu, opis prirodnoga okoliša, opis vremenske prognoze.

Nastavnik odabire leksičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika te o njihovoj povezanosti s drugim nastavnim predmetima i međupredmetnim temama.

Nastavnik odabire gramatičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika koje se temelje na predloženim jezičnim funkcijama.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda ciklički se ponavljaju nadograđujući se na prethodni razred.

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Nastavnik poučava jezične sadržaje putem usmene i pismene komunikacije te učenjem iz situacijskih igara: pokreti, igre, pjesme, dramatizacija, crtanje, digitalna i zorna sredstva.

SŠ. MJIK. B. 1. 1.

Učenik imenuje književne vrste i njihova obilježja.

– imenuje književnu vrstu teksta

– nabraja karakteristike određene književne vrste

SŠ. MJIK. B. 1. 2.

Učenik izražava mišljenje o tekstu tumačeći vlastita stajališta.

– izražava svoje dojmove o književnome djelu (emotivno, kognitivno, estetski)

– izražava svoje mišljenje o poruci teksta

– izriče svoje mišljenje o tekstu uspoređujući ga sa svojim čitateljskim iskustvom, doživljajima i sa svojom spoznajom o književnosti i svijetu

SŠ. MJIK. B. 1. 3.

Učenik iz teksta odabire podatke i ključne pojmove.

– razumije sadržaj teksta

– tumači glavnu poruku teksta

– prepoznaje ključne pojmove u tekstu

– razumije skrivenu poruku teksta i razlikuje bitne podatke od manje bitnih

SŠ. MJIK. B. 1. 4.

Učenik se kreativno izražava na temelju književnoga iskustva.

– govori o različitoj interpretaciji teksta

– svojim riječima objašnjava razliku između stvarnosti i fikcije

– uspoređuje različita tumačenja književnoga teksta

– samostalno priprema raznoliku, umjetničku književnu interpretaciju, čime izražava svoju kreativnost

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– pjesme, legende i predaje, internetski sadržaji, kratki filmovi, radijske i TV emisije

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Nastavnik odabire tekstove po svojemu izboru za obradu preporučenih sadržaja.

Ishodi iz domene Književnost paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– recitiranje, priprema plakata, priprema prezentacije, čitanje književnoga i neknjiževnoga teksta.

SŠ. MJIK. C. 1. 1.

Učenik određuje povijesna obilježja mađarskoga govornog područja.

– nabraja povijesna obilježja određenoga mađarskog jezičnog područja

– prepoznaje ulogu i značaj mađarskih kraljeva u mađarskoj povijesti

SŠ. MJIK. C. 1. 2.

Učenik određuje zemljopisna obilježja mađarskoga govornog područja.

– uz pomoć zemljopisne karte pokazuje veličinu i opseg mađarskoga govornog područja

– nabraja zemljopisna obilježja Mađarske, reljef, klimu, hidrografiju i veće gradove

SŠ. MJIK. C. 1. 3.

Učenik imenuje podatke povezane s mađarskom kulturom i tradicijom.

– navodi mađarske narodne običaje povezane s blagdanima

– nabraja jela i prehrambene običaje povezane s blagdanima

– prepoznaje mađarska glazbena djela povezana s blagdanima

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– blagdani i praznici, mađarska narodna glazba i ples, običaji Mađara u Hrvatskoj, pregled povijesti i zemljopisa Mađara

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Ishodi iz domene Kultura paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– narodni ples, narodne pjesme, zorna sredstva, povijesni tekstovi, zemljopisna karta, internetski sadržaj

SŠ. MJIK. A. 2. 1.

Učenik govori srednje dug tekst koristeći se složenijim jezičnim strukturama.

– planira tijek svojega govora

– priprema i govori tekst

– izražava svoje mišljenje, prijedloge i stajališta poduprta argumentima

– svoje rezultate ili rezultate rada u skupini iznosi pred drugima

– uređuje i ispravlja svoj govor

SŠ. MJIK. A. 2. 2.

Učenik sudjeluje u dužemu, planiranom, i kraćemu, spontanom, razgovoru.

– koristi se primjerenim jezičnim strukturama za započinjanje, održavanje i završetak razgovora vodeći brigu o priključivanju u razgovor u odgovarajuće vrijeme

– pokazuje interes prema razgovoru, priključuje se u razgovor koristeći se odgovarajućim izrazima

SŠ. MJIK. A. 2. 3.

Učenik piše srednje duge tekstove koristeći se srednje složenim jezičnim strukturama i primjenjujući pravopisna pravila.

– samostalno ili u paru planira strukturu i sadržaj teksta

– u pripremljenome tekstu označuje odlomke

– koristi se primjerenim, srednje složenim jezičnim strukturama

– primjenjuje pravopisna pravila

– uređuje i ispravlja svoj tekst

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Predložene teme: predstavljanje, mediji i komunikacija, putovanje, zdrav život, društvo, škola.

Jezične funkcije: predstavljanje, planiranje i opis putovanja, opis zdravoga življenja, ljudska i građanska prava, nastavni predmeti, pravila ponašanja u školi, rasprava, izražavanje apstraktnoga mišljenja, uspoređivanje.

Vježbe čitanja i razumijevanja možemo provesti na književnim tekstovima, na tekstovima napisanim za vježbe i na odgovarajućim svakodnevnim/neknjiževnim tekstovima.

Nastavnik odabire leksičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika te o njihovoj povezanosti s drugim nastavnim predmetima i međupredmetnim temama.

Nastavnik odabire gramatičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika koje se temelje na predloženim jezičnim funkcijama.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda ciklički se ponavljaju nadograđujući se na prethodni razred.

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Nastavnik poučava jezične sadržaje putem usmene i pismene komunikacije te učenjem iz situacijskih igara: pokreti, igre, pjesme, dramatizacija, crtanje, digitalna i zorna sredstva.

SŠ. MJIK. B. 2. 1.

Učenik imenuje književne vrste teksta i njihova obilježja.

– imenuje i uspoređuje književne vrste teksta

– nabraja obilježja određene književne vrste

SŠ. MJIK. B. 2. 2.

Učenik interpretira književni i neknjiževni tekst vrednujući ga kritički na osnovi svojega iskustva i konteksta.

– govori o različitim tumačenjima književnoga teksta

– navodi svoje mišljenje o onome o čemu tekst govori

– izlaže svoje razumijevanje sadržaja teksta

– opisuje svoje mišljenje o tekstu uspoređujući ga sa svojim čitateljskim iskustvom, doživljajima i sa svojom spoznajom o književnosti i o svijetu

SŠ. MJIK. B. 2. 3.

Učenik sažima podatke i sadržaj teksta.

– sažima sadržaj teksta

– tumači glavnu poruku teksta te njegove bitne karakteristike

– prepoznaje ključne pojmove u tekstu

– razumije skrivenu poruku teksta i razdvaja bitne podatke od manje bitnih

SŠ. MJIK. B. 2. 4.

Učenik se kreativno izražava na temelju književnoga iskustva.

– svojim riječima objašnjava razliku između stvarnosti i fikcije

– koristi se odgovarajućim pojmovima književne teorije u tumačenju određenoga književnog teksta

– uspoređuje razna tumačenja određenoga književnog teksta

– samostalno priprema raznoliku i umjetničku književnu interpretaciju i tako izražava svoju kreativnost

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– pjesme, legende i predaje, internetski sadržaji, kratki filmovi, radijske i TV emisije

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Učitelj odabire tekstove po svojemu izboru za obradu preporučenih sadržaja.

Ishodi iz domene Književnost paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– recitiranje, priprema plakata, priprema prezentacije, čitanje književnoga i neknjiževnoga teksta

SŠ. MJIK. C. 2. 1.

Učenik povezuje povijesna obilježja mađarskoga i hrvatskoga govornog područja.

– prepoznaje hrvatsko-mađarsku državnu zajednicu te njihovu gospodarsku i društvenu pozadinu

– nabraja i imenuje težnje doba preporoda te njegov povijesni značaj

SŠ. MJIK. C. 2. 2.

Učenik povezuje zemljopisna obilježja mađarskoga i hrvatskoga govornog područja.

– nabraja naselja u Hrvatskoj u kojima Mađari žive i mješovita naselja

– nabraja znamenitosti Budimpešte

– na zemljovidu pokazuje mađarski i hrvatski dio Nacionalnoga parka Dunav – Drava

SŠ. MJIK. C. 2. 3.

Učenik nadograđuje svoje znanje o mađarskoj kulturi.

– imenuje mađarske izumitelje i njihova otkrića

– samostalno ili u paru izvodi jednu mađarsku narodnu pjesmu

– nabraja sastavnice mađarske narodne nošnje

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– blagdani i praznici, mađarska narodna glazba i ples, narodna nošnja, obilježja naselja u kojima Mađari žive u Hrvatskoj, nacionalni park, mađarski izumitelji

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Ishodi iz domene Kultura paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– narodni ples, narodne pjesme, zorna sredstva, narodne nošnje, internetski sadržaj

SŠ. MJIK. A. 3. 1.

Učenik govori dug tekst koristeći se složenim jezičnim strukturama u stilu koji odgovara komunikacijskoj situaciji.

– planira i priprema svoj govor o zadanoj temi

– koristi se složenim leksičkim strukturama

– jasno predstavlja jednu poznatu temu

SŠ. MJIK. A. 3. 2.

Učenik sudjeluje u dugome, planiranom, ili dužemu, spontanom, razgovoru.

– sudjeluje u spontanom, svakodnevnom razgovoru

– započinje, prati, sudjeluje i završava razgovor

– procjenjuje razinu formalnosti i razgovor prilagođava kontekstu

SŠ. MJIK. A. 3. 3.

Učenik piše duge tekstove koristeći se srednje složenim jezičnim strukturama u stilu koji odgovara komunikacijskoj situaciji.

– primjenjuje pravila pisanja jednostavnih i složenih vrsta tekstova pri čemu se koristi srednje složenim jezičnim strukturama

– prenosi informacije iz njemu poznatih izvora

– piše o stvarnim i izmišljenim događajima te o osobnome iskustvu

– izražava svoje i tuđe mišljenje

– povezuje odlomke smještene u tekstu i uređuje nov razuman tekst

– samostalno i uspješno se koristi uvježbanim i preporučenim jezičnim sredstvima kojima stvara novi tekst

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Predložene teme: administracija, aktualne društvene teme, znanost i tehnologija, volontiranje, različiti stilovi života.

Jezične funkcije: različiti administrativni poslovi, uspoređivanje, rasprava, izražavanje apstraktnih misli, izražavanje sviđanja i nesviđanja.

Vježbe čitanja i razumijevanja mogu se provesti na književnim tekstovima, na tekstovima napisanim za vježbe te na odgovarajućim svakodnevnim neknjiževnim tekstovima.

Nastavnik odabire leksičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika te o njihovoj povezanosti s drugim nastavnim predmetima i međupredmetnim temama.

Nastavnik odabire gramatičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika koje se temelje na predloženim jezičnim funkcijama.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda ciklički se ponavljaju nadograđujući se na prethodni razred.

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Nastavnik poučava jezične sadržaje putem usmene i pismene komunikacije te učenjem iz situacijskih igara: pokreti, igre, pjesme, dramatizacija, crtanje, digitalna i zorna sredstva.

SŠ. MJIK. B. 3. 1.

Učenik imenuje razdoblja kulturne povijesti, književnu vrstu tekstova i njihove karakteristike.

– nabraja razdoblja kulturne povijesti

– na osnovi karakteristika smještenih u tekstu, prepoznaje i imenuje razdoblja kulturne povijesti, književnu vrstu tekstova i njihova obilježja

SŠ. MJIK. B. 3. 2.

Učenik interpretira književni i neknjiževni tekst kritički ga vrednujući na osnovi svojega iskustva i konteksta.

– određuje temu i glavnu poruku književnoga teksta

– objašnjava i primjerima potkrepljuje razlike između stvarnoga i fiktivnoga svijeta

– primjenjuje osnovne pojmove književne teorije koji su potrebni za tumačenje teksta

SŠ. MJIK. B. 3. 3.

Učenik sažima podatke i sadržaj teksta.

– prepoznaje ključne riječi u tekstu

– na osnovi bitnih podataka govori bit teksta

SŠ. MJIK. B. 3. 4.

Učenik se kreativno izražava na temelju književnoga iskustva.

– kreativno se izražava na osnovi svojega čitateljskog iskustva

– izvodi dramatizaciju književnoga teksta

– piše kratak sadržaj

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– pjesme, internetski sadržaji, kratki filmovi, radijske i TV emisije, prozni tekstovi

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Nastavnik odabire tekstove po svojemu izboru za obradu preporučenih sadržaja.

Ishodi iz domene Književnost paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– recitiranje, priprema plakata, priprema prezentacije, čitanje književnoga i neknjiževnoga teksta

SŠ. MJIK. C. 3. 1.

Učenik analizira informacije o povijesnim obilježjima mađarskoga i hrvatskoga govornog područja.

– analizira utjecaj I. i II. svjetskog rata na Mađare u Hrvatskoj

– prepoznaje društvene posljedice rata u regiji

– prepoznaje suradnju dviju država za vrijeme revolucije 1956. i Domovinskoga rata 1991. godine

SŠ. MJIK. C. 3. 2.

Učenik analizira informacije o zemljopisnim obilježjima mađarskoga i hrvatskoga govornog područja.

– imenuje bitne hrvatsko-mađarske gradove prijatelje te analizira njihov oblik suradnje

– imenuje etničke skupine Mađara u Hrvatskoj i Hrvata u Mađarskoj te njihov zemljopisni položaj

SŠ. MJIK. C. 3. 3.

Učenik nadograđuje svoje znanje o mađarskoj kulturi.

– poznaje značajne mađarske slikare, kipare i arhitekte te njihova životna djela

– poznaje značajna djela mađarske kinematografije

– bavi se različitim kulturnim aktivnostima prema svome interesu i sklonostima, samostalno ili u skupini

– sudjeluje na predstavama prema svojemu interesu, javno ili u razredu, u školi ili izvan nje

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– blagdani i praznici, mađarska narodna glazba i ples, slikarstvo, kiparstvo, graditeljstvo, filmska umjetnost

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Ishodi iz domene Kultura paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– narodni ples, narodne pjesme, zorna sredstva, narodne nošnje, internetski sadržaj

SŠ. MJIK. A. 4. 1.

Učenik govori dug tekst koristeći se složenim jezičnim strukturama u stilu koji odgovara komunikacijskoj situaciji.

– planira i priprema svoj govor o zadanoj temi

– koristi se složenim leksičkim strukturama

– govori o jednoj temi koja na satu nije obrađena

SŠ. MJIK. A. 4. 2.

Učenik sudjeluje u dugome razgovoru.

– sudjeluje u spontanim razgovorima ili u razgovorima na zadanu temu

– započinje, prati, sudjeluje i završava razgovor

– procjenjuje razinu formalnosti i razgovor prilagođava kontekstu

SŠ. MJIK. A. 4. 3.

Učenik piše tekstove složene jezične strukture raznih dužina, stilova i svrhe.

– primjenjuje pravila pisanja jednostavnih i složenih vrsta tekstova pri čemu se koristi složenim jezičnim strukturama

– daje informacije iz različitih izvora, različite dužine i stila

– piše o stvarnim i izmišljenim događajima te o osobnome iskustvu

– izražava svoje i tuđe mišljenje

– povezuje odlomke smještene u tekstu i uređuje nov tekst složene jezične strukture

– samostalno se i uspješno koristi uvježbanim i preporučenim jezičnim sredstvima s pomoću kojih stvara novi tekst

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih c ishoda:

Predložene teme: poslovni svijet, potrošačko društvo, solidarnost i raznolikost, sustav obrazovanja u Mađarskoj, znanost i tehnologija, održivi razvoj, globalizacija.

Jezične funkcije: izražavanje apstraktnih misli, rasprava, uspoređivanje.

Vježbe čitanja i razumijevanja možemo provesti na književnim tekstovima, na tekstovima napisanima za vježbe te na odgovarajućim svakodnevnim/neknjiževnim tekstovima.

Nastavnik odabire leksičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika te o njihovoj povezanosti s drugim nastavnim predmetima i međupredmetnim temama.

Nastavnik odabire gramatičke strukture vodeći računa o razvojnoj dobi učenika koje se temelje na predloženim jezičnim funkcijama.

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda ciklički se ponavljaju nadograđujući se na prethodni razred.

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Nastavnik poučava jezične sadržaje putem usmene i pismene komunikacije te učenjem iz situacijskih igara: pokreti, igre, pjesme, dramatizacija, crtanje, digitalna i zorna sredstva.

SŠ. MJIK. B. 4. 1.

Učenik imenuje razdoblja kulturne povijesti, književnu vrstu tekstova i njihova obilježja.

– nabraja razdoblja kulturne povijesti

– prema obilježjima teksta prepoznaje i imenuje razdoblja kulturne povijesti, književnu vrstu i stil

SŠ. MJIK. B. 4. 2.

Učenik interpretira književni i neknjiževni tekst kritički ga vrednujući na osnovi svojega iskustva i konteksta.

– na različite načine interpretira tekst

– određuje temu i glavnu poruku književnoga teksta

– objašnjava i primjerima potkrepljuje razlike između stvarnoga i fiktivnoga svijeta

– primjenjuje osnovne pojmove književne teorije potrebne za tumačenje teksta

– uspoređuje različita tumačenja tekstova, samostalno piše tekst u kojemu dolazi do izražaja učenikova kreativnost, jedinstvenost i samostalno razmišljanje

SŠ. MJIK. B. 4. 3.

Učenik sažima podatke i sadržaj teksta.

– razlikuje bitnu informaciju od manje bitne

– na osnovi bitnih podataka govori bit teksta

SŠ. MJIK. B. 4. 4.

Učenik se kreativno izražava na temelju književnoga iskustva.

– kreativno se izražava na osnovi svojega čitateljskog iskustva

– samostalno piše tekst u kojemu dolazi do izražaja njegova kreativnost, jedinstvenost i vlastito razmišljanje

– dramatizira književni tekst

– piše kratak sadržaj

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– pjesme, internetski sadržaji, kratki filmovi, radijske i TV emisije, prozni tekstovi

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Nastavnik odabire tekstove po svojemu izboru za obradu preporučenih sadržaja.

Ishodi iz domene Književnost paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

recitiranje, priprema plakata, priprema prezentacije, čitanje književnoga i neknjiževnoga teksta

SŠ. MJIK. C. 4. 1.

Učenik tumači povijesne podatke mađarskoga i hrvatskoga govornog područja.

– tumači važnije povijesne poveznice

– poznaje hrvatske zakone koji se odnose na nacionalne manjine, poznaje državne i lokalne samouprave te predstavništvo mađarske nacionalne manjine u parlamentu

SŠ. MJIK. C. 4. 2.

Učenik tumači zemljopisne podatke mađarskoga i hrvatskoga govornog područja.

– tumači važnije zemljopisne poveznice

– pokazuje na zemljovidu i imenuje prekogranična područja gdje Mađari žive

– nabraja karakteristike područja na kojemu Mađari žive

SŠ. MJIK. C. 4. 3.

Učenik razvija svoje znanje povezano s mađarskom kulturom.

– poznaje važnija izdanja mađarske književnosti u Hrvatskoj

– poznaje mađarske novinske tiskovine u Hrvatskoj te radijske i televizijske emisije

– bavi se različitim kulturnim djelatnostima prema svojemu interesu i potrebama, samostalno ili u skupini

– sudjeluje na predstavama prema svojemu interesu, javno ili u razreda, u školi ili izvan nje

– predstavlja sličnosti i razlike između mađarskih običaja te praznika i blagdana svoga područja stanovanja i drugih područja gdje Mađari žive

Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

– blagdani i praznici, mađarska narodna glazba i ples, običaji Mađara u Hrvatskoj, zakoni koji se odnose na nacionalne manjine, književna djela

Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda:

Ishodi iz domene Književnost paralelno se dopunjuju ishodima drugih dviju domena te se zajedno u skladu s njima ostvaruju.

– narodni ples, narodne pjesme, zorna sredstva, narodne nošnje, internetski sadržaj

150-400 szó (a tanulás évének számától függően)

5. osztály 150-250 szó

6. osztály 250-400 szó

400-800 szó (a tanulás évének számától függően)

7. osztály 400-600 szó

8. osztály 600-800 szó

50-90 szó

(a szövegtípustól függően)

5. osztály 50-70 szó

6. osztály 70-80 szó

7. osztály 80-90 szó

90-250 szó

(a szövegtípustól függően)

8. osztály 90-120 szó

ÁI. MNYK. A. 1. 1.

A tanuló verbális és nonverbális módon reagál a hallott és látott ingerre.

– a hallott szavakat a megfelelő képkártyához vagy tárgyhoz társítja

– a hallott utasításokat cselekvésekhez társítja

– válaszol a feltett kérdésekre (igen, nem)

– megnevezi a tanteremben és a vizuális segédeszközökön látható tárgyakat és személyeket

ÁI. MNYK. A. 1. 2.

A tanuló hangosan olvas nagyon rövid, egyszerű és már ismert szavakat.

ÁI. MNYK. A. 1. 3.

A tanuló rövid szavakat és rövid mondatokat másol.

ÁI. MNYK. A. 1. 4.

A tanuló szavakat és nagyon rövid mondatokat ismétel.

ÁI. MNYK. A. 1. 5.

A tanuló néhány szavas nagyon rövid párbeszédben vesz részt.

– egyszerű és rövid párbeszédekben vesz részt: köszön, bemutatkozik stb.; egyszerű kérdéseket tesz föl, valamint válaszol rájuk

– egyszerű és rövid, begyakorolt mondatokat alkot és mond

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Javasolt témák: én és a körülöttem lévő világ, család, játékok, iskola, gyümölcsök, zöldségek, állatok, növények, időjárás, táplálkozás, színek, számok, testrészek, betűkülönbségek.

Nyelvi funkciók: Köszönések, bemutatkozás, jókívánságok, dolgok megnevezése, dolgok azonosítása, kérés, megköszönés, bocsánatkérés, számolás.

A tanító a lexikai struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, szem előtt tartva azok kapcsolódását, a tantárgyközi témákat, valamint a többi tantárgyat.

A tanító a nyelvtani struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, és azok a javasolt nyelvi funkciókon alapulnak.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanító a nyelvi tartalmakat szóbeli kommunikáción és szituációs játékokon keresztül oktatja: gesztusok, mimika, mozgás, játékok, dalok, dramatizálás, rajzolás, digitális eszközök, szemléltetőeszközök.

ÁI. MNYK. B. 1. 1.

A tanuló verbálisan és nemverbálisan kifejezi gondolatait, érzéseit, megfigyeléseit a szöveg hallása után.

– irodalmi szöveg olvasása/hallása után szóban, rajzzal, mozgással fejezi ki gondolatait, érzéseit, megfigyeléseit

– elmondja, mi tetszik és mi nem tetszik neki a szövegből, tetszik-e neki a szöveg

– saját tapasztalataival köti össze a szövegben hallottakat

– összeveti a szereplők cselekvéseit saját cselekvéseivel

ÁI. MNYK. B. 1. 2.

A tanuló életkori sajátosságának megfelelő nagyon rövid irodalmi szövegeket ért meg olvasás/hallás után.

– összefoglalja a szöveg tartalmát

– válaszol a szöveggel kapcsolatos kérdésekre

– többször elolvassa a szöveget a megértés érdekében

ÁI. MNYK. B. 1. 3.

A tanuló életkori sajátosságának megfelelő médiatartalmakat különböztet meg.

– gyerekeknek szánt médiatartalmakat különböztet meg

– a kedvenc médiatartalmakról beszél: animációs filmek, mesefilmek stb.

– gyermekfolyóiratból rövid szövegeket hallgat és olvas

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Mondókák, magyar népmesék, gyerekdalok, versek, kiszámolók.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanár szabadon választhat szöveget a javasolt tartalmak feldolgozásához.

Az Irodalom témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

ÁI. MNYK. C. 1. 1.

A tanuló ráismer a magyar kultúra alapvető jellemzőire.

– felismeri a tipikus magyar neveket

– felismeri és megnevezi a magyar ünnepek jellemzőit

– felismeri az ország nevét

ÁI. MNYK. C. 1. 2.

A tanuló felismeri az alapvető hasonlóságokat és a különbségeket a magyar és horvát kultúra között.

ÁI. MNYK. C. 1. 3.

A tanuló egyszerű népművészet által inspirált tevékenységet végez.

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Énkép, ünnepek, magyar zene – és tánckultúra.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A Kultúra témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

ÁI. MNYK. A. 2. 1.

A tanuló verbális és nemverbális módon reagál bővített szókinccsel a hallott és látott ingerre.

– a hallott szavakat a megfelelő képkártyához vagy tárgyhoz társítja

– a hallott utasításokat cselekvésekhez társítja

– válaszol a feltett kérdésekre

– megnevezi a tanteremben és a vizuális segédeszközökön látható tárgyakat és személyeket

ÁI. MNYK. A. 2. 2.

A tanuló hangosan olvas nagyon rövid, ismert mondatokat.

ÁI. MNYK. A. 2. 3.

A tanuló szavakat és rövid mondatokat másol.

– szavakat és mondatokat másol

– a szavak írott alakját azokra vonatkozó képekhez társítja

ÁI. MNYK. A. 2. 4.

A tanuló szavakat és rövid mondatokat ismétel.

ÁI. MNYK. A. 2. 5.

A tanuló nagyon rövid párbeszédekben vesz részt.

– egyszerű és rövid párbeszédekben vesz részt, alapvető kommunikációs formákat használva: köszön, bemutatkozik, bemutat másokat stb.

– egyszerű kérdéseket tesz föl, valamint válaszol rájuk

– egyszerű és rövid, begyakorolt mondatokat alkot és mond

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Javasolt témák: én és a körülöttem lévő világ, család, játékok, iskola, gyümölcsök, zöldségek, állatok, növények, időjárás, táplálkozás, színek, számok, testrészek, betűkülönbségek.

Nyelvi funkciók: köszönések, bemutatkozás, jókívánságok, dolgok megnevezése, dolgok azonosítása, kérés, megköszönés, bocsánatkérés, számolás.

A tanító a lexikai struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, szem előtt tartva azok kapcsolódását, a tantárgyközi témákat, valamint a többi tantárgyat.

A tanító a nyelvtani struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, és azok a javasolt nyelvi funkciókon alapulnak.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanító a nyelvi tartalmakat szóbeli kommunikáción és szituációs játékokon keresztül oktatja: gesztusok, mimika, mozgás, játékok, dalok, dramatizálás, rajzolás, digitális eszközök, szemléltetőeszközök.

ÁI. MNYK. B. 2. 1.

A tanuló életkori sajátosságának megfelelő nagyon rövid irodalmi szövegeket ért meg olvasás/hallás után.

– válaszol a szöveggel kapcsolatos kérdésekre

– többször elolvassa a szöveget a megértés érdekében

– felismeri a fő – és a mellékszereplőket

ÁI. MNYK. B. 2. 2.

A tanuló kreatívan fejezi ki magát az irodalmi élmény alapján.

– irodalmi szöveg olvasása/hallása után szóban, rajzzal, mozgással fejezi ki gondolatait, érzéseit, megfigyeléseit

– dramatizál, képzőművészeti alkotást, pannót, képregényt készít stb.

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Mondókák, magyar népmesék, gyerekdalok, versek, kiszámolók.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanár szabadon választhat szöveget a javasolt tartalmak feldolgozásához.

Az Irodalom témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

ÁI. MNYK. C. 2. 1.

A tanuló megnevezi a magyar kultúra alapvető jellemzőit.

– felismeri és megnevezi a tipikus magyar neveket, ünnepeket, szimbólumokat (zászló)

– megnevezi a magyar szokásokat és azok alapvető jellemzőit

ÁI. MNYK. C. 2. 2.

A tanuló felismeri a hasonlóságokat és a különbségeket a magyar és horvát kultúra között.

ÁI. MNYK. C. 2. 3.

A tanuló egyszerű, népművészet által inspirált tevékenységet végez.

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Énkép, ünnepek, magyar zene – és tánckultúra.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A Kultúra témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Néptánc, népdalok, üdvözlőlapok, locsolóversek, népi gyermekjátékok, szemléltetőeszközök.

ÁI. MNYK. A. 3. 1.

A tanuló megért nagyon rövid és egyszerű, hallott és olvasott mondatokat.

– ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra reagál egyszavas válaszokkal, cselekvéssel

– megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, rövid mondatból álló szövegeket

– felismeri a legfontosabb információkat és összekapcsolja azokat a saját tapasztalataival és ismereteivel

ÁI. MNYK. A. 3. 2.

A tanuló hangosan olvas mondatokat.

ÁI. MNYK. A. 3. 3.

A tanuló szavakat és nagyon rövid mondatokat reprodukál.

ÁI. MNYK. A. 3. 4.

A tanuló rövid párbeszédben vesz részt rövid és egyszerű mondatokat használva.

– rövid és begyakorolt párbeszédekben vesz részt, egyszerű mondatokat alkotva

– egyszerű kérdéseket tesz fel, valamint válaszol rájuk

– információ megosztása céljából rövid mondatokat alkot és mond

ÁI. MNYK. A. 3. 5.

A tanuló ismert témájú, nagyon rövid és nagyon egyszerű szöveget ír.

– megadott mintát követve, ismert témáról nagyon egyszerű szöveget ír

– egyszerű kérdésekre írásbeli válaszokat ad

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Javasolt témák: barátok, állatok, számok, testrészek, öltözködés, otthon, közlekedési eszközök, tisztálkodás, napirend, város és falu, vásárlás, hónapok, évszakok.

Nyelvi funkciók: személyleírás, információ kérése és információ adása, emberek közötti kapcsolatok megnevezése, tetszés és nem tetszés kifejezése, számolás, hangok helyes ejtése, hangsúlyozás, napi rutinok és szokások leírása, lakókörnyezet leírása.

A tanító a lexikai struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, szem előtt tartva azok kapcsolódását, a tantárgyközi témákat, valamint a többi tantárgyat.

A tanító a nyelvtani struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, és azok a javasolt nyelvi funkciókon alapulnak.

Az oktatási-nevelési tartalmak ciklikusan ismétlődnek az előző évfolyamra épülve.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanító a nyelvi tartalmakat szóbeli és írásbeli kommunikáción és szituációs játékokon keresztül oktatja: gesztusok, mimika, mozgás, játékok, dalok, dramatizálás, rajzolás, digitális eszközök, szemléltetőeszközök.

ÁI. MNYK. B. 3. 1.

A tanuló kreatívan fejezi ki gondolatait, érzéseit, megfigyeléseit a szöveg olvasása/hallása után, saját tapasztalataival összekapcsolva azt.

– irodalmi szöveg olvasása után fejezi ki gondolatait, érzéseit, megfigyeléseit

– saját tapasztalataival köti össze a szövegben hallottakat

– összeveti a szereplők cselekvéseit saját cselekvéseivel

– elmeséli a szituációkat, eseményeket és jellemzi a szereplőket

ÁI. MNYK. B. 3. 2.

A tanuló életkori sajátosságának megfelelő rövid irodalmi szövegeket ért meg olvasás/hallás után.

– megkülönbözteti a vers részeit: verssor, versszak

– felismeri és elkülöníti a rímelő szavakat a gyerekdalokban és szerepjátékokban

– felismeri a mesebeli elemeket a gyermekdalokban és a mesékben

– válaszol a szöveggel kapcsolatos kérdésekre

– összefoglalja a szöveg tartalmát

– többször elolvassa a rövid irodalmi szöveget a megértés érdekében, figyelembe véve a helyes kiejtést és hanglejtést

ÁI. MNYK. B. 3. 3.

A tanuló életkori sajátosságának megfelelő irodalmi műfajokat különböztet meg formájuk és tartalmuk alapján.

– irodalmi műfajokat különböztet meg formájuk és tartalmuk alapján (mondóka, népmese, gyerekdal, kiszámoló, állatmese)

– felismeri a tanult nyelvi elemeket; következtetéseket von le a szövegfajtára, a témára és a tartalomra vonatkozóan

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Mondókák, magyar népmesék, gyerekdalok, versek, kiszámolók, állatmesék.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanár szabadon választhat szöveget a javasolt tartalmak feldolgozásához.

Az Irodalom témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Rajzok, bábok készítése, dramatizálás, irodalmi szövegek olvasása.

ÁI. MNYK. C. 3. 1.

A tanuló elmondja interkulturális tapasztalatait magáról és másokról.

– elmond tényeket más kultúrákról

– leírja benyomásait más kultúra tagjairól

– el tudja mondani, hogy érezte magát az interkulturális tapasztalat során

ÁI. MNYK. C. 3. 2.

A tanuló összehasonlítja a magyar és horvát kultúra jellemzőit és azok jelentőségét.

– felismeri a főbb hasonlóságokat és különbségeket a magyar és horvát kultúra szokásai, értékei, attitűdjei és meggyőződései között

– pozitív attitűddel viszonyul a magyar hagyományok, szokások és ünnepek iránt

ÁI. MNYK. C. 3. 3.

A tanuló népművészet által inspirált tevékenységet végez.

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Énkép, ünnepek, magyar zene – és tánckultúra.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A Kultúra témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Néptánc, népdalok, üdvözlőlapok, locsolóversek, népi gyermekjátékok, szemléltetőeszközök.

ÁI. MNYK. A. 4. 1.

A tanuló megért ismert témájú, rövid és egyszerű, hallott, illetve olvasott szöveget.

– ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra reagál egyszavas válaszokkal, cselekvéssel

– megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, rövid mondatból álló szövegeket

– elmondja a szöveg lényegét

ÁI. MNYK. A. 4. 2.

A tanuló hangosan olvas nagyon rövid, egyszerű és már ismert szöveget.

ÁI. MNYK. A. 4. 3.

A tanuló rövid mondatokat és nagyon rövid szövegeket reprodukál.

ÁI. MNYK. A. 4. 4.

A tanuló párbeszédben vesz részt rövid és egyszerű mondatokat használva.

– begyakorolt párbeszédekben vesz részt, egyszerű mondatokat alkotva

– egyszerű kérdéseket tesz föl, valamint válaszol rájuk

– információ megosztása céljából rövid mondatokat alkot és mond

ÁI. MNYK. A. 4. 5.

A tanuló ismert témájú, rövid és egyszerű szöveget ír.

– megadott mintát követve, ismert témáról egyszerű szöveget ír

– egyszerű kérdésekre írásbeli válaszokat ad

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Javasolt témák: egészség, öltözködés, tágabb környezet, napirend, vásárlás, óra, foglalkozások.

Nyelvi funkciók: idő kifejezése, információadás és – kérés, napi rutinok és szokások leírása, lakóhely leírása, személyleírás.

A tanító a lexikai struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, szem előtt tartva azok kapcsolódását, a tantárgyközi témákat, valamint a többi tantárgyat.

A tanító a nyelvtani struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, és azok a javasolt nyelvi funkciókon alapulnak.

Az oktatási-nevelési tartalmak ciklikusan ismétlődnek az előző évfolyamra épülve.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanító a nyelvi tartalmakat szóbeli és írásbeli kommunikáción és szituációs játékokon keresztül oktatja: gesztusok, mimika, mozgás, játékok, dalok, dramatizálás, rajzolás, digitális eszközök, szemléltetőeszközök.

ÁI. MNYK. B. 4. 1.

A tanuló kreatívan fejezi ki gondolatait, érzéseit, megfigyeléseit a szöveg olvasása/hallása után, saját tapasztalataival összekapcsolva azokat.

– irodalmi szöveg olvasása után fejezi ki gondolatait, érzéseit, megfigyeléseit

– saját tapasztalataival köti össze a szövegben hallottakat

– összeveti a szereplők cselekvéseit saját cselekvéseivel

– átalakítja az olvasott/hallott szöveget, például új befejezést dolgoz ki, új szereplőket vezet be a mesébe stb.

ÁI. MNYK. B. 4. 2.

A tanuló életkori sajátosságának megfelelő rövid irodalmi szövegeket ért meg olvasás/hallás után.

– megkülönbözteti a vers részeit: verssor, versszak

– felismeri és elkülönít bizonyos műfajokat (állatmese, népmese, vers, mondóka, kiszámoló)

– felismeri a fő – és mellékszereplőket

– azonosítja a művekben megjelenített témát, gondolatot, érzelmet, hangulatot

– válaszol az olvasott/hallott szöveggel kapcsolatos kérdésekre

– felismeri a rímelő szavakat a gyerekdalokban és szerepjátékokban

– felismeri a mesebeli elemeket a gyermekdalokban és a mesékben

– összefoglalja a szöveg tartalmát

– többször elolvassa a rövid irodalmi szöveget a megértés érdekében, figyelembe véve a helyes kiejtést és hanglejtést

ÁI. MNYK. B. 4. 3.

A tanuló életkori sajátosságának megfelelő irodalmi szövegekben meghatározza a kulcsszavakat és a szöveg üzenetét.

– szövegeket olvas gyermeklapokban és magyar internetes oldalakon

– felismeri a szöveg üzenetét

– önállóan, illetve tanítói segítséggel digitális forrásokat használ

– lényeges információkat gyűjt és kulcsszavakat emel ki

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Mondókák, magyar népmesék, gyerekdalok, versek, kiszámolók, állatmesék.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanár szabadon választhat szöveget a javasolt tartalmak feldolgozásához.

Az Irodalom témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Rajzok, bábok készítése, dramatizálás, irodalmi szövegek olvasása.

ÁI. MNYK. C. 4. 1.

A tanuló elmondja interkulturális tapasztalatait magáról és másokról.

– egy nagyon rövid és egyszerű szövegben elmondja, mit tudott meg egy másik személy kultúrájáról

– bővíti ismereteit más kultúrákról

ÁI. MNYK. C. 4. 2.

A tanuló felismeri Magyarország alapvető történelmi jellemzőit.

ÁI. MNYK. C. 4. 3.

A tanuló felismeri Magyarország alapvető földrajzi jellemzőit.

– felismeri és megnevezi Magyarország alapvető földrajzi jellemzőit (határmenti magyar városok)

– meg tudja mutatni Magyarországot és Budapestet a térképen

– felsorol szomszédos országokat, nagyobb magyar városokat

ÁI. MNYK. C. 4. 4.

A tanuló népművészet által inspirált tevékenységet végez.

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Ünnepek, magyar zene – és tánckultúra, fontos helységnevek, híres magyarok, közeli magyar városok, főváros, Magyarország elhelyezkedése a térképen.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A Kultúra témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Néptánc, népdalok, üdvözlőlapok, locsolóversek, népi gyermekjátékok, szemléltetőeszközök.

ÁI. MNYK. A. 5. 1.

A tanuló megért ismert témájú, rövid és egyszerű, hallott és olvasott szöveget.

– ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra reagál egyszavas válaszokkal, cselekvéssel

– megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, rövid mondatból álló szövegeket

– elmondja a szöveg lényegét, érti a szöveg fő üzenetét, ki tudja emelni a kulcsszavakat, fontosabb információkat a szövegből

ÁI. MNYK. A. 5. 2.

A tanuló kifejezően olvas ismert témájú, rövid és egyszerű szöveget.

ÁI. MNYK. A. 5. 3.

A tanuló rövid és egyszerű, ismert témájú szöveget mond, nagyon egyszerű nyelvi struktúrákat használva.

ÁI. MNYK. A. 5. 4.

A tanuló rövid és egyszerű, ismert témájú párbeszédben vesz részt.

– egyszerű és rövid párbeszédekben vesz részt alapvető kommunikációs gyakorlatban

– egyszerű kérdéseket tesz föl, valamint válaszol rájuk, felismeri a megszólalás lehetőségét

– tervezi a beszélgetést, összehasonlítja annak tartalmát a mintával

ÁI. MNYK. A. 5. 5.

A tanuló egyszerű és gyakran használt, hangoztatott szavakat ír.

– felismeri a különbséget az írott és a hangoztatott szavak között

– tollbamondást ír

ÁI. MNYK. A. 5. 6.

A tanuló ismert témájú, rövid és egyszerű szöveget ír nagyon egyszerű nyelvi struktúrákat használva, figyelembe véve a helyesírási szabályokat.

– megadott mintát követve egyszerű szöveget ír, például személyleírást, információkat ad meg

– a szöveget logikusan formálja meg, szerkeszti a szöveget és követi a helyesírás szabályait

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Javasolt témák: mindennapi életünk, tevékenységek a házban és a ház körül, az iskola világa, természeti környezetünk, szűkebb és tágabb környezetünk – tájékozódás, a lakókörnyezet és a lakás részletes leírása.

Nyelvi funkciók: információadás és – kérés, napi rutinok és szokások leírása, lakóhely leírása, viselkedési szabályok az iskolában, házimunka leírása, földrajzi (domborzat, égtájak) környezet leírása.

A tanító a lexikai struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, szem előtt tartva azok kapcsolódását, a tantárgyközi témákat, valamint a többi tantárgyat.

A tanító a nyelvtani struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, és azok a javasolt nyelvi funkciókon alapulnak.

Az oktatási-nevelési tartalmak ciklikusan ismétlődnek az előző évfolyamra épülve.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanító a nyelvi tartalmakat szóbeli és írásbeli kommunikáción és szituációs játékokon keresztül oktatja: gesztusok, mimika, mozgás, játékok, dalok, dramatizálás, rajzolás, digitális eszközök, szemléltetőeszközök.

ÁI. MNYK. B. 5. 1.

A tanuló elmagyarázza gondolatait, érzéseit, megfigyeléseit az irodalmi és köznyelvi szöveg olvasása/hallása után, saját tapasztalataival összekapcsolva azokat.

ÁI. MNYK. B. 5. 2.

A tanuló életkori sajátosságának megfelelő rövid irodalmi és köznyelvi szövegeket ért meg olvasás/hallás után.

– felismeri és megnevez bizonyos műfajokat (állatmese, népmese, mese, szerepjáték, vers)

– felismeri a fő – és mellékszereplőket

– azonosítja a művekben megjelenített témát, gondolatot, érzelmet, hangulatot

– válaszol az olvasott/hallott szöveggel kapcsolatos kérdésekre

– felismeri a mesebeli elemeket a gyermekdalokban és a mesékben

– összefoglalja a szöveg tartalmát

– többször elolvassa a rövid irodalmi szöveget a megértés érdekében, figyelembe véve a helyes kiejtést és hanglejtést

ÁI. MNYK. B. 5. 3.

A tanuló életkori sajátosságának megfelelő irodalmi és köznyelvi szövegekben meghatározza a kulcsszavakat és a szöveg üzenetét.

– szövegeket olvas gyermeklapokban, a tanár által választott könyvekben és a magyar internetes oldalakon

– felismeri a szöveg üzenetét

– önállóan, illetve tanítói segítséggel digitális forrásokat használ

– lényeges információkat gyűjt és kulcsszavakat emel ki különböző forrásokból

– értelmezi a talált információkat

ÁI. MNYK. B. 5. 4.

A tanuló kreatívan fejezi ki magát az irodalmi élmény alapján.

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Magyar népmesék, versek, állatmesék, közmondások, szólások, találós kérdések, legendák és mondák.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanár szabadon választhat szöveget a javasolt tartalmak feldolgozásához.

Az Irodalom témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Rajzok, bábok készítése, dramatizálás, irodalmi szövegek olvasása.

ÁI. MNYK. C. 5. 1.

A tanuló elmondja interkulturális tapasztalatait magáról és másokról.

– elmondja, hogy érezte magát az interkulturális tapasztalat során

– rövid és egyszerű szövegben elmondja, mit tudott meg egy másik személy kultúrájáról

– bővíti ismereteit más kultúrákról

ÁI. MNYK. C. 5. 2.

A tanuló felismeri Magyarország és a horvátországi magyarság alapvető történelmi jellemzőit.

ÁI. MNYK. C. 5. 3.

A tanuló felismeri Magyarország és a horvátországi magyarság alapvető földrajzi jellemzőit.

– felismeri és megnevezi Magyarország és a horvátországi magyarság alapvető földrajzi jellemzőit (városok, falvak és környékük)

– felismeri és megmutatja a térképen a horvátországi magyarok településeit és azok népművészeti értékeit (Kórógy, Szentlászló, Bellye, Kopács, Vörösmart stb.)

ÁI. MNYK. C. 5. 4.

A tanuló népművészet által inspirált tevékenységet végez.

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Ünnepek, magyar zene – és tánckultúra, fontos helységnevek, a magyarok eredete, helyi mondák, Magyarország és Horvátország domborzati leírása (főbb folyók, tavak, hegyek), tájékozódás a térképen.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A Kultúra témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Néptánc, népdalok, üdvözlőlapok, locsolóversek, népi gyermekjátékok, szemléltetőeszközök, könyvtárlátogatás, mondák és legendák, első magyar nyelvemlékek.

ÁI. MNYK. A. 6. 1.

A tanuló rövid, ismert témájú szöveget mond egyszerű nyelvi struktúrákat használva.

ÁI. MNYK. A. 6. 2.

A tanuló rövid, ismert témájú párbeszédben vesz részt.

– egyszerű és rövid párbeszédekben vesz részt alapvető kommunikációs gyakorlatban

– egyszerű kérdéseket tesz föl, valamint válaszol rájuk, felismeri a megszólalás lehetőségét

– tervezi a beszélgetést, összehasonlítja annak tartalmát a mintával

– kezdeményezi, fenntartja és befejezi a párbeszédet

ÁI. MNYK. A. 6. 3.

A tanuló ismert témájú egyszerű, rövid, hangoztatott mondatokat ír.

– felismeri a különbséget az írott és a hangoztatott szavak között

– tollbamondást ír

ÁI. MNYK. A. 6. 4.

A tanuló ismert témájú, rövid és egyszerű szöveget ír, egyszerű nyelvi struktúrákat használva, figyelembe véve a helyesírási szabályokat.

– megadott mintát követve egyszerű szöveget ír, egyszerű nyelvi struktúrákat használva

– a szöveget logikusan formálja meg, szerkeszti a szöveget és követi a helyesírás szabályait

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Javasolt témák: mindennapi életünk, környezetvédelem, utazás, fizetési, rendelési és vásárlási helyzetek, szabadidő és szórakozás (sportágak, sportolás, hobbi).

Nyelvi funkciók: információadás és – kérés, napi rutinok és szokások leírása, jegyvásárlás, étel – és italrendelés, szabadidős tevékenységek leírása, szórakozási lehetőségek leírása.

A tanító a lexikai struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, szem előtt tartva azok kapcsolódását, a tantárgyközi témákat, valamint a többi tantárgyat.

A tanító a nyelvtani struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, és azok a javasolt nyelvi funkciókon alapulnak.

Az oktatási-nevelési tartalmak ciklikusan ismétlődnek az előző évfolyamra épülve.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanító a nyelvi tartalmakat szóbeli és írásbeli kommunikáción és szituációs játékokon keresztül oktatja: mozgás, játékok, dalok, dramatizálás, rajzolás, digitális eszközök, szemléltetőeszközök.

ÁI. MNYK. B. 6. 1.

A tanuló véleményt nyilvánít irodalmi és köznyelvi szöveg olvasása/hallása után, saját környezetével összekapcsolva azt.

– véleményt nyilvánít irodalmi és köznyelvi szöveg olvasása/hallása után

– kifejezi érzelmeit a szöveg kapcsán (meglepetés, harag, sajnálat, félelem, könyörület stb.)

– érdeklődik a hozzá és tapasztalataihoz kapcsolódó szereplők és események iránt

– összehasonlítja tapasztalatait az olvasás közben szerzett tapasztalatokkal

– azonosul a szereplőkkel és értékeli a szereplők cselekvéseit

ÁI. MNYK. B. 6. 2.

A tanuló életkori sajátosságának megfelelő irodalmi és köznyelvi szövegekben megmagyarázza a felmerült ötleteket és problematikát.

– a szöveg olvasása és hallása után véleményt nyilvánít a főbb eseményekről, elmagyarázza saját álláspontját

– felismeri a szöveg főbb gondolatait és problémáit

– megoldást javasol a felmerült problémákra

– saját véleményét és javaslatait összehasonítja másokéival

ÁI. MNYK. B. 6. 3.

A tanuló felkutatja a kulcsszavakat, szükséges adatokat saját érdeklődési körének és szükségleteinek megfelelően.

– az írott és olvasott szövegben felkutatja a mondanivalót, üzenetet, tanulságot, a kulcsszavakat

– a kulcsszavak alapján további információkat gyűjt különböző forrásokból

– az információgyűjtéshez használja a tartalomjegyzéket és a fogalomtárat

ÁI. MNYK. B. 6. 4.

A tanuló kreatívan fejezi ki magát az irodalmi élmény alapján.

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Magyar népmesék, versek, közmondások, szólások, legendák és mondák.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanár szabadon választhat szöveget a javasolt tartalmak feldolgozásához.

Az Irodalom témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Rajzok, bábok készítése, dramatizálás, versmondás, prezentációkészítés, plakátkészítés, irodalmi és köznyelvi szövegek olvasása.

ÁI. MNYK. C. 6. 1.

A tanuló felismeri a magyar nyelvterület alapvető történelmi jellemzőit.

– felismeri és megnevezi Magyarország és a határon túli területek történelmi jellemzőit

– felismeri a területi változásokat a történelem során

ÁI. MNYK. C. 6. 2.

A tanuló felismeri a magyar nyelvterület alapvető földrajzi jellemzőit.

– felismeri és megnevezi Magyarország és a határon túli területek földrajzi jellemzőit

– felismeri, megnevezi és megmutatja a térképen az egyes határon túli területeket (Vajdaság, Erdély, Felvidék stb.)

ÁI. MNYK. C. 6. 3.

A tanuló népművészet által inspirált tevékenységet végez.

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Ünnepek, magyar zene – és tánckultúra, Magyarország történelme a 17. századig (Mátyás király, török elleni harcok, Zrínyiek, Frangepánok), a határon túli magyarság történelmi és földrajzi jellemzői, tájékozódás a térképen.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A Kultúra témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Néptánc, népdalok, üdvözlőlapok, locsolóversek, népi gyermekjátékok, szemléltetőeszközök, mondák és legendák, népviseletek.

ÁI. MNYK. A. 7. 1.

A tanuló középhosszú, ismert témájú szövegeket ért meg hallás és olvasás után.

– megérti a középhosszú szöveget egészében és bizonyos szempontok szerint vizsgálva

– kiemeli a szöveg fő üzenetét, kulcsszavait és egyéb fontos információkat

– több stratégiát alkalmaz a hallás és olvasás utáni szövegértés fejlesztésére

ÁI. MNYK. A. 7. 2.

A tanuló rövid szöveget mond, közepesen összetett nyelvi struktúrákat használva.

– ismert témájú, rövid, egyszerű szövegeket mond közepesen összetett nyelvi struktúrákat használva; ismert helyzetekről, történetekről számol be

– tervezi a szöveg tartalmát, összekapcsolja a szöveg részeit, szerkeszti és kijavítja beszédét

ÁI. MNYK. A. 7. 3.

A tanuló ismert témájú, irányított és egyszerű spontán beszélgetésben vesz részt.

– egyszerű, ismert témájú, irányított vagy spontán párbeszédben vesz részt

– kérdéseket tesz föl és a megfelelő nyelvi szerkezetekkel válaszol

ÁI. MNYK. A. 7. 4.

A tanuló ismert témájú, egyszerű, rövid szöveget ír közepesen összetett nyelvi struktúrákat használva, figyelembe véve a helyesírási szabályokat

– rövid, egyszerű szöveget ír, megtervezi azok szerkezetét és tartalmát

– megadott mintát követve egyszerű szöveget ír közepesen összetett nyelvi struktúrákat használva

– a szöveget logikusan formálja meg, kohéziós eszközöket használ, szerkeszti a szöveget és követi a helyesírás szabályait

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Javasolt témák: mindennapi életünk, környezetvédelem, technológia, kultúra és szórakozás, utazás, egészséges életmód.

Nyelvi funkciók: információadás és – kérés, a hétköznapok leírása, veszélyeztetett területek és az élővilág leírása, étkezési szokások, tisztálkodás, mozgás leírása, szabadidős tevékenységek tervezése és leírása, utazás tervezése, összehasonlítás.

A tanító a lexikai struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, szem előtt tartva azok kapcsolódását, a tantárgyközi témákat, valamint a többi tantárgyat.

A tanító a nyelvtani struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, és azok a javasolt nyelvi funkciókon alapulnak.

Az oktatási-nevelési tartalmak ciklikusan ismétlődnek az előző évfolyamra épülve.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanító a nyelvi tartalmakat szóbeli és írásbeli kommunikáción és szituációs játékokon keresztül oktatja: mozgás, játékok, dalok, dramatizálás, rajzolás, digitális eszközök, szemléltetőeszközök.

ÁI. MNYK. B. 7. 1.

A tanuló megindokolja saját tapasztalatát és álláspontját az irodalmi és köznyelvi szöveggel kapcsolatban.

– párhuzamot von saját meglévő tapasztalata, véleménye és az irodalmi és köznyelvi szöveg tartalma között

– fejleszti képzelőerejét, előrelátó képességét és megértését

– élvezettel olvas

ÁI. MNYK. B. 7. 2.

A tanuló értelmezi az irodalmi és köznyelvi szöveget.

– saját szavaival adja elő az olvasott szöveget

– szembesül az irodalmi szöveg véleményformáló hatásával

– megfogalmazza, milyen módon és mértékben hat az irodalmi szöveg a vélemény kialakítására

ÁI. MNYK. B. 7. 3.

A tanuló különböző forrásokból származó adatokat szelektál, figyelve az adatok helyességére és hasznosságára.

– saját érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően különböző forrásokból gyűjt információkat (a megadott feladattal kapcsolatos irodalmi és köznyelvi szövegből, illetve érdeklődése szerint egyéb anyagból)

– hiteles forrásból szerez információkat, ellenőrzi azok valóságtartalmát

– összehasonlítja a szerzett információkat és hasznosság szerint válogat köztük

ÁI. MNYK. B. 7. 4.

A tanuló kreatívan fejezi ki magát az irodalmi élmény alapján.

– saját szavaival fejezi ki a különbséget valós és kitalált között

– egyedi irodalmi értelmezésen keresztül fejezi ki saját kreativitását

– szerepjátékkal mutatja be az irodalmi szöveget

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Magyar népmesék, versek, legendák és mondák, gyermeklapok szövegei, internetes tartalmak.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanár szabadon választhat szöveget a javasolt tartalmak feldolgozásához.

Az Irodalom témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Rajzok, dramatizálás, versmondás, plakátkészítés, prezentációkészítés, irodalmi és köznyelvi szövegek olvasása.

ÁI. MNYK. C. 7. 1.

A tanuló megnevez magyar nyelvterülettel kapcsolatos történelmi jellemzőket.

– szélesíti tudását Magyarországgal, a magyar kultúrával és a horvátországi magyar kisebbséggel kapcsolatban

– hasonlóságokat és különbségeket állapít meg a történelmi események kapcsán

– kapcsolni tudja a nemzeti ünnepekhez az adott történelmi eseményeket

ÁI. MNYK. C. 7. 2.

A tanuló megnevez magyar nyelvterülettel kapcsolatos földrajzi jellemzőket.

– szélesíti tudását Magyarország földrajzával kapcsolatban

– megismerkedik Magyarország megyéivel és megyeszékhelyeivel

– megismerkedik, olyan Magyarország határain túli városokkal, amelyekben élnek magyarok és ahol beszélik a magyar nyelvet

ÁI. MNYK. C. 7. 3.

A tanuló népművészet által inspirált tevékenységet végez.

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Ünnepek, magyar zene – és tánckultúra, Magyarország történelme a 18. és a 19. században (Rákóczi, 1848-as forradalom, Széchenyi, reformkor, horvát-magyar kiegyezés), a magyar nyelvterület földrajzi jellemzői.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A Kultúra témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Néptánc, népdalok, szemléltetőeszközök, mondák és legendák, népviseletek.

ÁI. MNYK. A. 8. 1.

A tanuló középhosszú, ismert témájú, egyszerűbb szövegeket ért meg.

– középhosszú, ismert témájú, egyszerűbb szövegeket ért meg hallás vagy olvasás után

– felismeri a szöveg fő mondanivalóját

– érti a hagyományos vagy hétköznapi szöveg tartalmát

– globálisan és szelektíven érti a szöveget

– hallás és olvasás utáni szövegértési stratégiákat alkalmaz

ÁI. MNYK. A. 8. 2.

A tanuló rövid szöveget mond, közepesen összetett nyelvi struktúrákat használva.

– megtervez, alakít és elmond rövid szövegeket

– ismert témajú helyzeteket fogalmaz meg, elmeséli a történéseket, összefüggéseket

– ismert témákról szélesebb körűen számol be

– összekapcsolja a szöveg részeit, szerkeszti és kijavítja beszédét

ÁI. MNYK. A. 8. 3.

A tanuló ismert témájú, tervezett és egyszerűbb spontán beszélgetésben vesz részt.

– kérdéseket tesz fel vagy válaszol

– rövid, irányított vagy spontán párbeszédekben, szerepjátékokban vesz részt

– rövid, ismert témájú beszélgetésben vesz részt

ÁI. MNYK. A. 8. 4.

A tanuló ismert témájú, középhosszú szöveget ír, közepesen összetett nyelvi struktúrákat használva, figyelembe véve a helyesírási szabályokat.

– helyesírási szabályok alkalmazásával ír középhosszú szövegeket, saját élményekkel kapcsolatos leírásokat, személyes üzeneteket, üdvözlőlapokat

– logikus egységben ír

– megkísérel önállóan megalkotni nem begyakorolt szövegeket, tanult eszközöket használ

– a szöveget logikusan formálja meg, kohéziós eszközöket használ

– helyesen írja le a szavakat és pontosan használja az írásjeleket

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Javasolt témák: ember és társadalom, környezetvédelem, tudomány és technika, a munka világa, egészséges életmód, mindennapi élethelyzetek.

Nyelvi funkciók: információadás és – kérés, a hétköznapok leírása, veszélyeztetett területek és az élővilág leírása, étkezési szokások, tisztálkodás, mozgás leírása, mindennapi élethelyzetek leírása és párbeszédek folytatása, beszélgetés a jövőről és a pályaválasztásról, vita, összehasonlítás.

A tanító a lexikai struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, szem előtt tartva azok kapcsolódását, a tantárgyközi témákat, valamint a többi tantárgyat.

A tanító a nyelvtani struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, és azok a javasolt nyelvi funkciókon alapulnak.

Az oktatási-nevelési tartalmak ciklikusan ismétlődnek az előző évfolyamra épülve.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanító a nyelvi tartalmakat szóbeli és írásbeli kommunikáción és szituációs játékokon keresztül oktatja: mozgás, játékok, dalok, dramatizálás, rajzolás, digitális eszközök, szemléltetőeszközök.

ÁI. MNYK. B. 8. 1.

A tanuló értelmezi az irodalmi és köznyelvi szöveget olvasói tapasztalata alapján, összevetve azt más szövegekkel.

– helyes időrendben nevezi meg és írja le a történéseket a teljes körű megértés érdekében

– felismeri az irodalmi és köznyelvi szöveg szerkezetét

– értelmezi és leírja a különféle körülményeket, a szerzőnek az olvasó figyelmének irányítására vonatkozó szándékát

ÁI. MNYK. B. 8. 2.

A tanuló interpretálja az irodalmi és köznyelvi szöveget, tapasztalatai és a kontextus alapján kritikusan értékelve azt.

– felismeri és megítéli a szereplők jellemét cselekvéseik, megnyilatkozásaik, álláspontjaik alapján

– morális és etikai szempontból értelmezi a szöveget

– kritikusan értékeli az irodalmi és köznyelvi szöveget

– kifejezi és érvekkel támasztja alá saját véleményét és álláspontját a szöveggel kapcsolatban

ÁI. MNYK. B. 8. 3.

A tanuló megítéli a médiában fellelhető szövegek hatását a közvéleményre.

– felismeri a médiában fellelhető szöveg üzenetének hatását az olvasóra és a közvéleményre

– fejleszti a kritikus gondolkodását és a saját álláspont kialakítását

ÁI. MNYK. B. 8. 4.

A tanuló kreatívan fejezi ki magát az irodalmi élmény alapján.

– beszél a szöveg különböző értelmezéseiről

– saját szavaival fejezi ki a különbséget valós és kitalált között

– összehasonlítja az adott irodalmi szöveg különböző értelmezéseit

– egyedi irodalmi értelmezésen keresztül fejezi ki saját kreativitását

– szerepjátékkal mutatja be az irodalmi szöveget

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Magyar népmesék, versek, legendák és mondák, internetes tartalmak, önéletrajz, rövidfilmek, rádió – és tévéműsorok.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanár szabadon választhat szöveget a javasolt tartalmak feldolgozásához.

Az Irodalom témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Rajzok, dramatizálás, versmondás, plakátkészítés, prezentációkészítés, önéletrajzírás, irodalmi és köznyelvi szövegek olvasása.

ÁI. MNYK. C. 8. 1.

A tanuló összehasonlítja a magyar nyelvterület és Horvátország történelmi jellemzőit.

ÁI. MNYK. C. 8. 2.

A tanuló összehasonlítja a magyar nyelvterület és Horvátország földrajzi jellemzőit.

ÁI. MNYK. C. 8. 3.

A tanuló népművészet által inspirált tevékenységet végez.

– aktívan, együttműködően vesz részt közös előadásban, fejleszti képességeit

– nép – vagy modern dalokat énekel

– rajzos, vizuális médiákkal kapcsolatos tevékenységekben vesz részt

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Ünnepek, magyar zene – és tánckultúra, a magyarság történelme a 20. és 21. században (I. és II. világháború, trianoni békeszerződés, 1956, rendszerváltás, horvát honvédő háború, Európai Unió), a magyar nyelvterület földrajzi jellemzői, ismert magyar művészek.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A Kultúra témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Néptánc, népdalok, szemléltetőeszközök, népviseletek, történelmi szövegek, művészi alkotások, népi használati eszközök.

KI. MNYK. A. 1. 1.

A tanuló középhosszú szöveget mond, közepesen összetett nyelvi struktúrákat használva.

– középhosszú lexikai struktúrákat használ

– tervezi az adott témával kapcsolatos közlésének a folyamatát

– előkészíti és közli az adott témával kapcsolatos beszédét

– kifejezi a véleményét, ötleteit és álláspontjait, alátámasztva őket megfelelő példákkal és bizonyítékokkal

– szerkeszti, illetve kijavítja saját beszédét

KI. MNYK. A. 1. 2.

A tanuló hosszabb, tervezett, valamint egyszerű, spontán beszélgetésben vesz részt.

– tervezi és előkészíti a beszédét

– részt vesz a beszélgetésben

– a beszéd elkezdéséhez, fenntartásához és befejezéséhez, illetve figyelembe véve a felszólalás jogának időzítését, a megfelelő nyelvi struktúrát használja

KI. MNYK. A. 1. 3.

A tanuló középhosszú szöveget ír, közepesen összetett nyelvi struktúrákat használva, figyelembe véve a helyesírási szabályokat.

– tervezi a szöveg tartalmát és felépítését

– az előkészített szövegben bekezdéseket alakít ki

– megfelelő, közepesen összetett nyelvi struktúrákat használ

– helyesírási szabályokat alkalmaz

– szerkeszti, illetve kijavítja a saját szövegét

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Javasolt témák: bemutatkozás, a család, napi rutinok, lakóhelyünk, szabadidő és szórakozás, természeti környezet, időjárás.

Nyelvi funkciók: mindennapi élethelyzetek leírása és párbeszédek folytatása, bemutatkozás, a család és családi kapcsolatok leírása, napi rutinok leírása, szabadidős tevékenységek és szórakozási lehetőségek megnevezése, természeti környezet leírása, időjárás leírása.

A tanító a lexikai struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, szem előtt tartva azok kapcsolódását, a tantárgyközi témákat, valamint a többi tantárgyat.

A tanító a nyelvtani struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, és azok a javasolt nyelvi funkciókon alapulnak.

Az oktatási-nevelési tartalmak ciklikusan ismétlődnek az előző évfolyamra épülve.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanító a nyelvi tartalmakat szóbeli és írásbeli kommunikáción és szituációs játékokon keresztül oktatja: játékok, dalok, dramatizálás, digitális eszközök, szemléltetőeszközök.

KI. MNYK. B. 1. 1.

A tanuló megnevezi a szövegek műfaját és azok jellemzőit.

– megnevezi az irodalmi szövegek műfaját

– az adott irodalmi műfaj jellemzőit sorolja fel

KI. MNYK. B. 1. 2.

A tanuló véleményt nyilvánít a szöveggel kapcsolatban, megindokolva saját álláspontját.

– kifejezi az irodalmi művel kapcsolatos benyomásait (érzelmi, kognitív, esztétikai)

– véleményt nyilvánít arról, amit a szöveg közöl

– kifejti a szöveggel kapcsolatos gondolatait, összevonva azokat a saját olvasási tapasztalataival, élményeivel, illetve a világról és az irodalomról való ismeretével

KI. MNYK. B. 1. 3.

A tanuló szelektálja a szövegből az adatokat, kulcsfogalmakat.

– megérti a szöveg tartalmát

– értelmezi a szöveg fő üzenetét

– felismeri a szövegben a kulcsfogalmakat

– megérti a szöveg rejtett értelmét, és elkülöníti a fontos és kevésbé fontos adatokat

KI. MNYK. B. 1. 4.

A tanuló kreatívan fejezi ki magát az irodalmi élmény alapján.

– beszél a szöveg különböző értelmezéseiről

– saját szavaival fejezi ki a különbséget a fikció és a valóság között

– összehasonlítja az adott irodalmi szöveg különböző értelmezéseit

– önállóan készít változatos, művészi, sajátos irodalmi értelmezést, amivel kifejezi saját kreativitását

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Versek, legendák és mondák, internetes tartalmak, rövidfilmek, rádió – és tévéműsorok.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanár szabadon választhat szöveget a javasolt tartalmak feldolgozásához.

Az Irodalom témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Versmondás, plakátkészítés, prezentációkészítés, irodalmi és köznyelvi szövegek olvasása.

KI. MNYK. C. 1. 1.

A tanuló meghatározza a magyar nyelvterület történelmi jellemzőit.

– felsorolja az adott magyar nyelvterület történelmi jellemzőit

– felismeri a magyar királyok szerepét és jelentőségét a magyar történelemben

KI. MNYK. C. 1. 2.

A tanuló meghatározza a magyar nyelvterület földrajzi jellemzőit.

– térkép segítségével megmutatja a magyar nyelvterület nagyságát és mértékét

– felsorolja Magyarország földrajzi jellemzőit, domborzatát, éghajlatát, vízrajzát és nagyobb városait

– felsorolja az adott magyar nyelvterület földrajzi jellemzőit

KI. MNYK. C. 1. 3.

A tanuló megnevez magyar kultúrával és hagyományokkal kapcsolatos információkat.

– megnevezi az ünnepekhez kötődő magyar népszokásokat

– felsorolja az ünnepekhez kapcsolódó ételeket és étkezési szokásokat

– felismeri az ünnepekhez kapcsolódó magyar zenei műveket

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Ünnepek, magyar zene – és tánckultúra, horvátországi magyar szokások, a magyarság történelmének és földrajzának áttekintése.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A Kultúra témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Néptánc, népdalok, szemléltetőeszközök, történelmi szövegek, térkép, internetes tartalmak.

KI. MNYK. A. 2. 1.

A tanuló középhosszú szöveget mond, összetettebb nyelvi struktúrákat használva.

– tervezi a beszéde menetét

– előkészíti és elmondja a beszéde szövegét

– kifejezi a saját véleményét, ötleteit és álláspontjait, érvelésekkel alátámasztva

– saját, illetve a csoportban készített munka eredményét másokkal is megosztja

– szerkeszti és javítja a saját beszédét

KI. MNYK. A. 2. 2.

A tanuló hosszabb, tervezett, valamint rövidebb, spontán beszélgetésben vesz részt.

– a beszéd elkezdéséhez, fenntartásához és befejezéséhez, illetve figyelembe véve a felszólalás jogának időzítését, a megfelelő nyelvi struktúrát használja

– a beszélgetés iránti érdeklődését fejezi ki, megfelelő kifejezéseket használva csatlakozik a beszélgetéshez

KI. MNYK. A. 2. 3.

A tanuló középhosszú szöveget ír, közepesen összetett nyelvi struktúrákat használva, figyelembe véve a helyesírási szabályokat.

– saját, illetve közös munkával tervezi a szöveg felépítését és tartalmát

– bekezdésekre bontja a szöveget

– megfelelő, közepesen összetett nyelvi struktúrákat használ

– helyesírási szabályokat alkalmaz

– szerkeszti és kijavítja a saját szövegét

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Javasolt témák: bemutatkozás, média és kommunikáció, utazás, egészséges életmód, társadalom, iskola.

Nyelvi funkciók: bemutatkozás, utazás leírása és tervezése, egészséges életmód leírása, emberi és állampolgári jogok, tantárgyak, iskolai viselkedési szabályok megnevezése, vita, absztrakt gondolatok kifejezése, összehasonlítás.

Az olvasás-szövegértés gyakorlatait szépirodalmi szövegeken, erre kifejlesztett gyakorlószövegeken, valamint kapcsolódó hétköznapi szövegeken is végezhetjük.

A tanár a lexikai struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, szem előtt tartva azok kapcsolódását, a tantárgyközi témákat, valamint a többi tantárgyat.

A tanár a nyelvtani struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, és azok a javasolt nyelvi funkciókon alapulnak.

Az oktatási-nevelési tartalmak ciklikusan ismétlődnek az előző évfolyamra épülve.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanár a nyelvi tartalmakat szóbeli és írásbeli kommunikáción és szituációs játékokon keresztül oktatja: játékok, dalok, dramatizálás, digitális eszközök, szemléltetőeszközök.

KI. MNYK. B. 2. 1.

A tanuló megnevezi a szövegek műfaját és azok jellemzőit.

– megnevezi és összehasonlítja az irodalmi szövegek műfaját

– az adott irodalmi műfaj jellemzőit sorolja fel

KI. MNYK. B. 2. 2.

A tanuló interpretálja az irodalmi és köznyelvi szöveget, tapasztalatai és a kontextus alapján kritikusan értékelve azt.

– beszélget az irodalmi szöveg különböző értelmezési módjairól

– véleményt nyilvánít arról, amit a szöveg közöl

– kifejti a szöveg tartalmát

– kifejti a szöveggel kapcsolatos gondolatait, összevonva azokat a saját olvasási tapasztalataival, élményeivel, illetve a világról és az irodalomról való ismereteivel

KI. MNYK. B. 2. 3.

A tanuló összefoglalja a szövegben szereplő adatokat és a szöveg tartalmát.

– összefoglalja a szöveg tartalmát

– értelmezi a szöveg fő üzenetét, a szöveg fontos és sajátos jellemzőit

– felismeri a szövegben a kulcsfogalmakat

– megérti a szöveg rejtett értelmét, és elkülöníti a fontos és kevésbé fontos adatokat

KI. MNYK. B. 2. 4.

A tanuló kreatívan fejezi ki magát az irodalmi élmény alapján.

– saját szavaival fejezi ki a különbséget a fikció és a valóság között

– odaillő alapvető irodalomelméleti fogalmakat használ az adott irodalmi szöveg értelmezéséhez

– összehasonlítja az adott irodalmi szöveg különböző értelmezéseit

– önállóan készít változatos, művészi, sajátos irodalmi értelmezést, amivel kifejezi saját kreativitását

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Versek, legendák és mondák, internetes tartalmak, rövidfilmek, rádió – és tévéműsorok.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanár szabadon választhat szöveget a javasolt tartalmak feldolgozásához.

Az Irodalom témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Versmondás, plakátkészítés, prezentációkészítés, irodalmi és köznyelvi szövegek olvasása.

KI. MNYK. C. 2. 1.

A tanuló összekapcsolja a magyar és a horvát nyelvterület történelmi jellemzőit.

– felismeri a horvát-magyar államközösség gazdasági és társadalmi hátterét

– felismeri és megnevezi a reformkor törekvéseit, korszakalkotó fejlesztéseit

KI. MNYK. C. 2. 2.

A tanuló összekapcsolja a magyar és a horvát nyelvterület földrajzi jellemzőit.

– felsorolja Horvátország magyarlakta és vegyes lakosságú településeit

– felsorolja Budapest nevezetességeit

– megmutatja a térképen a Duna-Dráva Nemzeti Park magyarországi, illetve horvátországi területét

KI. MNYK. C. 2. 3.

A tanuló fejleszti tudását a magyar kultúrával kapcsolatban.

– megnevezi a magyar feltalálókat és azok találmányait

– önállóan vagy párban ismertet egy magyar népdalt

– felsorolja a magyar népviselet elemeit

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Ünnepek, magyar zene – és tánckultúra, népviselet, horvátországi magyarlakta települések jellemzői, nemzeti park, magyar feltalálók.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A Kultúra témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Néptánc, népdalok, szemléltetőeszközök, népviseletek, internetes tartalmak.

KI. MNYK. A. 3. 1.

A tanuló hosszú szöveget mond összetett nyelvi struktúrákat használva, a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílusban.

– tervezi és előkészíti az adott témával kapcsolatos beszédét

– összetett lexikai struktúrákat használ

– egy ismert témát világosan mutat be

KI. MNYK. A. 3. 2.

A tanuló hosszú, tervezett, valamint hosszabb, spontán beszélgetésben vesz részt.

– spontán, mindennapi beszélgetésekben vesz részt

– elkezdi, figyeli, fenntartja és befejezi a beszélgetést

– felméri a formalitás mértékét, és beszédét hozzáigazítja a kontextushoz

KI. MNYK. A. 3. 3.

A tanuló hosszú szöveget ír közepesen összetett nyelvi struktúrákat használva, a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílusban.

– alkalmazza az egyszerű és összetett szövegtípusok írásának szabályait, miközben közepesen összetett nyelvi struktúrákat használ

– információkat közöl számára ismert forrásokból

– valós és elképzelt eseményekről, valamint személyes tapasztalatokról ír

– kifejezi saját és mások véleményét is

– a szövegben található bekezdéseket összekapcsolja, valamint új értelmes szöveget szerkeszt

– önállóan és eredményesen használja a begyakorolt és ajánlott nyelvi eszközöket, amelyek segítségével új szöveget hoz létre

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Javasolt témák: ügyintézés, aktuális társadalmi témák, tudomány és technológia, önkénteskedés, különböző életstílusok.

Nyelvi funkciók: ügyintézés hivatalokban, összehasonlítás, vita, absztrakt gondolatok kifejezése, (nem)tetszés kifejezése.

Az olvasás-szövegértés gyakorlatait szépirodalmi szövegeken, erre kifejlesztett gyakorlószövegeken, valamint kapcsolódó hétköznapi szövegeken is végezhetjük.

A tanár a lexikai struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, szem előtt tartva azok kapcsolódását, a tantárgyközi témákat, valamint a többi tantárgyat.

A tanár a nyelvtani struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, és azok a javasolt nyelvi funkciókon alapulnak.

Az oktatási-nevelési tartalmak ciklikusan ismétlődnek az előző évfolyamra épülve.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanár a nyelvi tartalmakat szóbeli és írásbeli kommunikáción és szituációs játékokon keresztül oktatja: játékok, dalok, dramatizálás, digitális eszközök, szemléltetőeszközök.

KI. MNYK. B. 3. 1.

A tanuló megnevezi a művelődéstörténeti korszakokat, a szövegek műfaját és azok jellemzőit.

– felsorolja a művelődéstörténeti korszakokat

– a szövegben található jellemzők alapján felismeri és megnevezi a művelődéstörténeti korszakokat és a szöveg műfaját

KI. MNYK. B. 3. 2.

A tanuló interpretálja az irodalmi és köznyelvi szöveget tapasztalatai és a kontextus alapján, kritikusan értékelve azt.

– meghatározza az irodalmi mű témáját és fő üzenetét

– megmagyarázza és példával alátámasztja a különbséget a fiktív és a valós világ között

– alkalmazza a szöveg értelmezéséhez szükséges alapvető irodalomelméleti fogalmakat

KI. MNYK. B. 3. 3.

A tanuló összefoglalja a szövegben szereplő adatokat és a szöveg tartalmát.

– felismeri a szövegben a kulcsszavakat

– kulcsfontosságú adatok alapján elmondja a szöveg lényegét

KI. MNYK. B. 3. 4.

A tanuló kreatívan fejezi ki magát az irodalmi élmény alapján.

– saját olvasói tapasztalata alapján kreatívan fejezi ki magát

– előadja irodalmi szövegek dramatizált változatát

– rövid szinopszist ír

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Versek, internetes tartalmak, rövidfilmek, rádió – és tévéműsorok, prózai szövegek.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanár szabadon választhat szöveget a javasolt tartalmak feldolgozásához.

Az Irodalom témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Versmondás, plakátkészítés, prezentációkészítés, irodalmi és köznyelvi szövegek olvasása.

KI. MNYK. C. 3. 1.

A tanuló elemzi a magyar és a horvát nyelvterület történelmével kapcsolatos információkat.

– elemzi az I. és II. világháború hatását a horvátországi magyarságra

– felismeri a háború társadalmi következményeit a régióban

– felismeri a két ország együttműködését az ’56-os forradalom illetve a ’91-es honvédő háború során

KI. MNYK. C. 3. 2.

A tanuló elemzi a magyar és a horvát nyelvterület földrajzával kapcsolatos információkat.

– megnevezi a főbb horvát-magyar testvérvárosokat és elemzi az együttműködések formáit

– megnevezi a horvátországi magyar és a magyarországi horvát népcsoportokat és földrajzi elhelyezkedésüket

KI. MNYK. C. 3. 3.

A tanuló fejleszti tudását a magyar kultúrával kapcsolatban.

– ismeri a magyar festészet, szobrászat és építészet kiemelkedő alakjait és életművüket

– ismeri a magyar filmművészet kiemelkedő alkotásait

– különböző művészeti tevékenységeket folytat saját érdeklődése és preferenciái szerint, önállóan vagy csoportban

– saját érdeklődési körének megfelelően, nyilvánosan vagy a tanteremben, az iskolában vagy azon kívül előadásokon vesz részt

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Ünnepek, magyar zene – és tánckultúra, festészet, szobrászat, építészet, filmművészet.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A Kultúra témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Néptánc, népdalok, szemléltetőeszközök, népviseletek, internetes tartalmak.

KI. MNYK. A. 4. 1.

A tanuló hosszú szöveget mond összetett nyelvi struktúrákat használva, a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílusban.

– tervezi és előkészíti az adott témával kapcsolatos beszédét

– összetett lexikai struktúrákat használ

– az órán nem feldolgozott témáról beszél

KI. MNYK. A. 4. 2.

A tanuló hosszú beszélgetésben vesz részt.

– hosszú spontán, vagy megadott témájú beszélgetésekben vesz részt

– elkezdi, figyeli, fenntartja és befejezi a beszélgetést

– felméri a formalitás mértékét, és beszédét hozzáigazítja a kontextushoz

KI. MNYK. A. 4. 3.

A tanuló nagyon összetett nyelvi struktúrájú, különböző hosszúságú, stílusú és célú szöveget ír.

– alkalmazza az egyszerű és összetett szövegtípusok írásának szabályait, miközben nagyon összetett nyelvi struktúrákat használ

– információkat közöl különféle forrásokból, különböző hosszúságban és stílusban

– valós és elképzelt eseményekről, valamint személyes tapasztalatokról ír

– kifejezi saját és mások véleményét

– a szövegben található bekezdéseket összekapcsolja, valamint új összetett nyelvi struktúrájú szöveget szerkeszt

– önállóan és eredményesen használja a begyakorolt és ajánlott nyelvi eszközöket, amelyek segítségével új szöveget hoz létre

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Javasolt témák: a munka világa, fogyasztói társadalom, szolidaritás és a sokszínűség, a magyar iskolarendszer, tudomány és technika, fenntartható fejlődés, globalizáció.

Nyelvi funkciók: absztrakt gondolatok kifejezése, vita, összehasonlítás.

Az olvasás-szövegértés gyakorlatait szépirodalmi szövegeken, erre kifejlesztett gyakorlószövegeken, valamint kapcsolódó hétköznapi szövegeken is végezhetjük.

A tanár a lexikai struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, szem előtt tartva azok kapcsolódását, a tantárgyközi témákat, valamint a többi tantárgyat.

A tanár a nyelvtani struktúrákat a tanulók életkorának megfelelően választja ki, és azok a javasolt nyelvi funkciókon alapulnak.

Az oktatási-nevelési tartalmak ciklikusan ismétlődnek az előző évfolyamra épülve.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanár a nyelvi tartalmakat szóbeli és írásbeli kommunikáción és szituációs játékokon keresztül oktatja: játékok, dalok, dramatizálás, digitális eszközök, szemléltetőeszközök.

KI. MNYK. B. 4. 1.

A tanuló megnevezi a művelődéstörténeti korszakokat, a stílusokat, a szövegek műfaját és azok jellemzőit.

– felsorolja a művelődéstörténeti korszakokat

– a szövegben található jellemzők alapján felismeri és megnevezi a művelődéstörténeti korszakokat és stílusokat, valamint a szöveg műfaját

KI. MNYK. B. 4. 2.

A tanuló interpretálja az irodalmi és köznyelvi szöveget, tapasztalatai és a kontextus alapján kritikusan értékelve azt.

– különböző módon interpretálja a szöveget

– meghatározza az irodalmi mű témáját és fő üzenetét

– megmagyarázza és példával alátámasztja a különbséget a fiktív és a valós világ között

– alkalmazza a szöveg értelmezéséhez szükséges alapvető irodalomelméleti fogalmakat

– összehasonlítja a szövegek különféle értelmezését – önállóan ír szöveget, amelyben előtérbe kerül a tanuló kreativitása, eredetisége és sajátos gondolkodása

KI. MNYK. B. 4. 3.

A tanuló összefoglalja a szövegben szereplő adatokat és a szöveg tartalmát.

– különbséget tesz a fontos és a kevésbé fontos információk között

– kulcsfontosságú adatok alapján elmondja a szöveg lényegét

KI. MNYK. B. 4. 4.

A tanuló kreatívan fejezi ki magát az irodalmi élmény alapján.

– saját olvasói tapasztalata alapján kreatívan fejezi ki magát

– önállóan olyan szöveget ír, amelyben előtérbe kerül a kreativitása, eredetisége és sajátos gondolkodása

– előadja irodalmi szövegek dramatizált változatát

– szinopszist ír

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Versek, internetes tartalmak, rövidfilmek, rádió – és tévéműsorok, prózai szövegek.

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A tanár szabadon választhat szöveget a javasolt tartalmak feldolgozásához.

Az Irodalom témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Versmondás, plakátkészítés, prezentációkészítés, irodalmi és köznyelvi szövegek olvasása.

KI. MNYK. C. 4. 1.

A tanuló értelmezi a magyar és a horvát nyelvterület történelmével kapcsolatos információkat.

– értelmezi a főbb történelmi összefüggéseket

– ismeri a kisebbségekre vonatkozó horvát törvényeket, az országos és a helyi magyar nemzetiségi önkormányzatokat és a magyar kissebbség képviseletét a parlamentben

KI. MNYK. C. 4. 2.

A tanuló értelmezi a magyar és a horvát nyelvterület földrajzával kapcsolatos információkat.

– értelmezi a főbb földrajzi összefüggéseket

– megmutatja a térképen és megnevezi a határon túli magyarlakta területeket

– felsorolja a határon túli magyarlakta területek jellemzőit

KI. MNYK. C. 4. 3.

A tanuló fejleszti tudását a magyar kultúrával kapcsolatban.

– ismeri a horvátországi magyar irodalom főbb kiadványait

– ismeri a horvátországi magyar sajtótermékeket, a rádió – és televíziós műsorokat

– különböző művészeti tékenységeket folytat saját érdeklődése és preferenciái szerint, önállóan vagy csoportban

– saját érdeklődési körének megfelelően, nyilvánosan vagy a tanteremben, az iskolában vagy azon kívül előadásokon vesz részt

– bemutatja a hasonlóságokat és a különbségeket a saját és a más területeken élő magyarok szokásai és ünnepei között

Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak:

Ünnepek, magyar zene – és tánckultúra, horvátországi magyar szokások, kisebbségi törvények, irodalmi alkotások

Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához:

A Kultúra témakör eredménycéljai a másik két témakör eredménycéljaival párhuzamosan és összhangban valósulnak meg.

Néptánc, népdalok, szemléltetőeszközök, népviseletek, internetes tartalmak.